Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Tavaly januárban úgy értékelte a 2005-ös évet a NAPI Gazdaságban, hogy Magyarország közelebb került az euró bevezetéséhez, előreléptünk a kritériumok teljesítésében. Azt is mondta, hogy az államadósság szintje stabilan a GDP 60 százaléka alatt marad. Azóta minden fenekestül felfordult. Mondhatjuk, hogy 2006 borzalmas egy év volt a pénzügyi vezetés számára?
– Szerintem 2006 a reformok éve volt. Lehet ezt úgy is mondani, hogy minden fenekestül felfordult, de úgy is, hogy végre az államháztartás szinte valamennyi területén hozzáláttunk a nagy rendszerek átalakításához. Ebből a szempontból az elmúlt esztendő nemhogy borzalmas nem volt, hanem nagyon is eredményes évnek bizonyult. Tudom, hogy ön nem ezt kérdezte, tudom azt is, hogy a hiány is, az államadósság is nagyobb lett, mint amennyiről az év elején beszéltünk. Igen, ez az érem egyik oldala, a másik viszont az, hogy megkezdtük a reformokat, és jelentős részben már eljutottunk a megvalósítás szakaszához. Olyan reformokról van szó, amelyek az egyensúlyőrzés érdekében történnek és amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdaság gyorsan növekedjen, s ez ne járjon az államháztartási egyensúlyi gondok időnkénti kiújulásával. Szerintem ezt így együtt érdemes értékelni.
– Arról is beszélt abban az interjúban, hogy 2010 az euróbevezetés éve lesz. Mit gondol most erről?
– Azt gondolom, hogy a reformok bevezetése az euró bevezetése érdekében is történik. Reformok nélkül aligha válhat a magyar gazdaság euróéretté. Igen, nagyon fontos, hogy csatlakozzunk az euróövezethez, ezt kívánja a gazdaság, de még fontosabb, hogy erre akkor kerüljön sor, amikor a magyar gazdaság minden tekintetben felkészült a csatlakozásra. Ezért ma időpontot nem mondanék. De a konvergenciaprogram – amelyet mindenképpen végre kívánunk hajtani – megmutatja a felkészülés menetét.
– Nem tudom nem szóba hozni a gyorsan kimúlt ötéves adócsökkentési programot. Erről egy éve azt mondta: „a vállalkozások adócsökkentést, stabilitást, kiszámíthatóságot várnak a kormánytól. Úgy gondoljuk, hogy az ötéves adóprogram ennek megfelel”. Ön szerint mennyi hitele van még a kormány ígéreteinek a befektetők, illetve a szavazópolgárok szemében?
– A kormány hitele hosszú távon attól függ, hogy felismeri-e, mi az ország érdeke, és függetlenül attól, hogy népszerű vagy nem népszerű intézkedésekről van szó, annak megfelelően cselekszik. Szerintem ezt tesszük. Az ország érdeke ugyanis az, hogy minél gyorsabb legyen felzárkózásunk, tartani tudjuk azt az ütemet, amely az elmúlt tíz évet jellemezte. Ennek érdekében mondtunk le az adócsökkentési programról, láttunk hozzá a költségvetési konszolidációhoz és a nagy állami elosztórendszerek átalakításához. Amit most csinálunk, az szerintem évtizedekre meghatározza Magyarország helyzetét. Ha jól csináljuk – márpedig bízom benne –, akkor ez bizalmat ébreszt irántunk a befektetőkben, a vállalkozókban és a szavazópolgárokban egyaránt.
– Milyen fontos, a költségvetési gazdálkodás kiegyensúlyozását célzó törvények benyújtására készül 2007-ben a Pénzügyminisztérium? Milyen terveik vannak a vagyongazdálkodással?
– A költségvetési konszolidációval kapcsolatos legfontosabb döntések megszülettek, 2007 elsősorban a végrehajtás éve. Igaz ez a konszolidációra és a reformokra is. Ami a jogszabályalkotás terén várható, az nagy meglepetést nem fog okozni. Az egyik ilyen fontos munka egy új államháztartási vagy inkább hívjuk úgy, hogy közpénzügyi törvény megalkotása, amelynek munkálatait az Állami Számvevőszék szakembereivel közösen tervezzük elvégezni. Ez már jó ideje aktuális feladat, most úgy látom, a helyzet is megérett a közpénzekkel való gazdálkodás új, átfogó kodifikációjára. Ennek fontos részei lehetnek azok a költségvetési szabályok, amelyek a közpénzek fegyelmezett felhasználásának garanciái. Készül az egységes vagyongazdálkodási törvény is. Ezzel kapcsolatban 2007 elején több fontos döntés várható.
– Megtudhatunk valamit arról, mit tett annak érdekében, hogy optimalizálja a munkavégzéséből, illetve a vállalkozásaiból származó jövedelme utáni adófizetést 2006-ban? Hogyan próbálta kikerülni például a szeptemberben bevezetett kamatadót?
– Már egy jó ideje a megtakarításaim egy részét rövid távra kötöm le, és persze van, amit hosszabb távra. Ezért nem kellett augusztusban külön döntést hoznom. Nem mintha ez valamiféle jogszabályellenes, sőt az ország érdekeivel szembemenő cselekedet lett volna. A bankok számos ilyen konstrukciót hirdettek, és sokan éltek is a lehetőséggel. Őszintén szólva, nem is nagyon bántam. Fontos nekünk, a költségvetésnek, hogy a kamatadóból befolyjon az, amit várunk, de legalább ilyen fontos, hogy jelentősen növekedjen a hosszú távú megtakarítások aránya. Ezért nem aggódtam, hogy elég sokan választották ezt az adóelkerülési módot. De nem akarom megkerülni a kérdését, természetesen foglalkozom adóoptimalizálással. Több évtizede dolgozom a közéletben képviselőként, politikusként, ismerem és betartom a játékszabályokat. A vagyonbevallásomban kezdettől fogva szerepeltettem vagyonelemeim változását. Most ősszel pedig a többi kormánytaghoz hasonlóan az adóhivatal befejezte a kérésünkre indított vagyonosodási vizsgálatomat.
– Végezetül: mire a legbüszkébb és mire a legkevésbé a tavalyi évi munkáját illetően?
– Ez a két dolog egy és ugyanaz. Egy pénzügyminiszter számára az a legnagyobb eredmény, ha a gazdaságot egyensúlyőrző pályára tudja állítani. Ennek érdekében nagyon sok minden történt 2006-ban. Azt mondhatom, az előző évtized során soha ennyit nem tettünk. Az eredmények jelentkezni fognak a következő években, s akkor mindenki számára kiderül, hogy megérte. Most persze még nem itt tartunk. Most még a legtöbben azt érzik, hogy több terhet kell vállalni. Ezt nem könnyű elmagyarázni az embereknek, sem azoknak, akik ránk szavaztak, sem azoknak, akik nem.
