A választások után mindenki megtudta, hogy az állam nem képes fenntartani jóléti szolgáltatásait. A szigorítás elkerülhetetlen – hangzott el Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében. Szerinte azt a tanulságot is le kell vonni, hogy a politika sem maradhat változatlan. A történtek arra figyelmeztettek, hogy a politikának is vannak erkölcsi határai.
Értékelése szerint a társadalmat uraló pártpolitikai megosztottság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált. Ebben a közegben nehéz a történteket tárgyszerűen értelmezni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Kiemelte, hogy a megrázkódtatás után helyre kell állítani a közbizalmat. A bizalom alapja a kölcsönösség, a kölcsönös megbecsülés a politika és a társadalom között. Mint mondta, a kormány elvárja a belátást, sőt az együttműködést. Emelkedettséget kér, felelős állampolgári magatartást. Azt, hogy az emberek saját közvetlen érdekeiken, életszínvonaluk romlásán emelkedjenek felül, hozzanak áldozatot az ország érdekében. A választópolgár is hasonló emelkedettséget követelhet meg a pártoktól, az Országgyűléstől és a kormánytól. Amikor a polgár erkölcsi emelkedettséget követel a politikától, egyben részvételi igényét is megerősíti. Ennek pedig alapfeltétele a tájékozottság. Világosan látnunk kell, mik a célok, milyen út vezet oda, mi a menetrend és mik az alternatívák. Ehhez a szakmák és a civil szerveződések véleményét is érdemben mérlegelni kell.
Beszédében kitért arra is, hogy január elsejétől Románia az Európai Unió tagja lett. Így a magyar nemzet túlnyomó része – több mint 12 millióan – immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség keretei között él. De természetesen a most még kívül maradt félmillió magyarral is valljuk a közösséget, és azokkal is, akik szerte a világban megtartják magyarságukat.
Az elnök szólt a szegénység problémájáról is, szerinte a szociális felelősség viselésének át kell rendeződnie. Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit.
