Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kedden reggel egy bejelentés nyomán Budapesten, a Budafoki út 111. alatt rajtaütésszerű akció keretében 15 tonna baromfihúst és egyebek mellett a Távol-Keletről származó, főként éttermeknek szánt élelmiszereket foglalt le az állat-egészségügyi hatóság egy élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet illegálisan végző cégnél – jelentette be az agrártárca. A lefoglalt áruk között magyarországi, legális élelmiszergyártók termékei is voltak, de találtak kínai génkezelt-gyanús rizst is. Az élelmiszerek egy részét jelenleg is vizsgálják. Ma Magyarországon a gyártók nem kötelesek ellenőrizni az üzletkötés előtt, hogy a partner kereskedő rendelkezik-e megfelelő engedélyekkel. A minisztériumban a különböző élelmiszer-ipari szakágazatok érdekképviseletei részvételével tartott keddi megbeszélésnek az is témája volt, hogy a termelőknek és a feldolgozóknak össze kell fogniuk a fogyasztók érdekében. A résztvevők – Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BT) elnöke indítványára – egyetértettek abban, hogy elérkezett az idő az élelmiszerekkel, azok eltarthatóságával, címkézésével visszaélő piaci szereplők büntetőjogi felelősségre vonására. A BT, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT), a Tej Terméktanács, a Magyar Sertéstartók Szövetsége, a Magyar Húsiparosok Szövetsége és a Húscéh képviselői egyaránt úgy vélték, hogy a gyűrűző élelmiszerbotrány nyomán szigorítani kell a hatósági ellenőrzéseket. Ehhez az első lépést a tagjait az APEH-nél feljelentő BT tette meg a közelmúltban. Hegedűs Géza, a VHT elnöke elmondása szerint az elnökség döntése alapján a terméktanács korábban még magánnyomozókat is megbízott az illegális termelők és feldolgozók felkutatásával, így akár tippeket is tudnak adni az ellenőrző hatóságoknak.
Süth Miklós országos főállatorvos szerint a szigorításra a kormányzati szándék már megvan, jövőre remélhetőleg a jogszabályok változását eredményező döntések is megszületnek. Eközben az Országgyűlés elutasította a legnagyobb ellenzéki párt törvénymódosítási javaslatát, amely szerint a visszaéléseket elkövetőket akár szabadságvesztéssel is lehetne büntetni. Süth pozitívumként értékelte, hogy az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés rendszere egy főhatóság, az FVM hatáskörébe került. Idén az állat- és növény-egészségügyi szolgálat 14-16 milliárd forintból gazdálkodott, ennek fele származott a költségvetésből, másik fele a bevételekből, a források felét előreláthatóan jövőre is a bevételekből kell előteremtenie.
