Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sok cégnél emlékezhetnek még az első félév végi lázas napokra, amikor rohammunkában alakították át azokat a szerződéseket, melyeknél félő volt, hogy a hatóságok színleltnek minősítik. Az adóhatóság – amelynek idei irányelvei között kiemelt helyen szerepelt a foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálata – fokozott, célirányos ellenőrzéseket helyezett kilátásba, csakúgy, mint a munkaügyi főfelügyelőség. Ehhez képest az év végére összegyűlt tapasztalatok azt mutatják, hogy miközben a leginkább előtérben levő területeken szabályozták a viszonyokat – mindenekelőtt ott, ahol ekhózni is lehet –, a célzott ellenőrzéseknek nyoma sincs, legfeljebb az esedékes átfogó ellenőrzések során a revizorok megvizsgálják a foglalkoztatást is. Az adóhatóság nem tudott válaszolni lapunk kérdésére, hogy a moratórium júliusi lejárta óta hány színlelt szerződésre bukkantak az ellenőrök, mert az elrendelt vizsgálatok még folyamatban vannak. (Korábban a szakértők úgy becsülték, hogy a moratórium lejárta után több tíz milliárd forint is befolyhat a visszamenőlegesen megállapított adóhiányból, illetve a kapcsolódó szankciókból.) Nincsenek összesített adatai a munkaügyi főfelügyelőségnek sem; illetékese szerint az alapvető problémát amúgy sem a színlelt szerződések jelentik, hanem az, hogy sokszor mindenféle szerződés és bejelentés nélkül, magyarul feketén foglalkoztatják a dolgozókat.
