Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem jutott közelebb az euróhoz Magyarország, és még sok tennivalója van a közös valuta bevezetése feltételeinek teljesítéséig – derül ki az Európai Központi Bank (ECB) tegnap közzétett konvergenciajelentéséből. Mindez nem jelent újdonságot, ezt eddig is tudta a piac és a befektetők, az ECB, illetve az Európai Bizottság jelentése nemhogy fordulatot, de feltehetően változást sem hozhat az eddigi kommunikációban. A tegnapi közzététel nem tartalmaz semmi lényeges, eddig nem ismert fejleményt a magyar konvergenciafolyamatról – kommentált lapunknak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. E véleményt az is alátámasztja, hogy a tegnap ismertetett jelentés nem hagyott különösebb nyomot sem a bankközi forintpiacon, sem pedig a kötvénypiacon.
Pedig a dokumentum súlyos megállapításokat tartalmaz, melyek szerint Magyarország helyzete mindennek nevezhető, csak biztatónak nem. Az ország egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesít, a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány nemcsak az új tagországok, de az egész unióban messze a legnagyobb. Az ECB által most véleményezett kilenc ország közül csak Magyarország nem teljesíti a kamatláb-kritériumot: a referencia-időszakban a hosszú távú kamatlábak szintje 7,1 százalék volt, szemben a 6,2 százalékos referenciaértékkel; a magyar hosszú távú kamatlábak általában emelkedtek, csakúgy, mint különbözetük az euróövezetbeli kötvényhozamokhoz képest, jelezve a fiskális politika és az infláció kockázati megítélését. Nem valami hízelgő az sem, hogy 2006-ban – legalábbis az ECB előrejelzései szerint – a mostani referenciaértékeket alapul véve Magyarországnak egyre kevesebb „nem teljesítő” társa lesz: az infláció szempontjából ilyen Észtország, Lettország és Málta, az államháztartás hiánya alapján Csehország és Szlovákia – ám ők messze nem akkora mértékben lépik túl a referenciaértéket, és Prága esetében csökkenő a tendencia –, az államadósság szerint pedig mindössze Ciprus és Málta. A jelentés szerint a 12 havi átlagos HICP-inflációs ráta a következő hónapokban várhatóan emelkedik. A jelentősebb nemzetközi intézetektől rendelkezésre álló legfrissebb inflációs előrejelzések 2007-re vonatkozóan 2,9 százalék és 6,8 százalék között mozognak, míg 2008-ra 3,9 és 4,4 százalék közötti értéket prognosztizálnak. A GDP-arányos adósságállománnyal is rosszul állunk: 2005-ben 61,7 százalékot tett ki, és az előrejelzés szerint a következő években még jobban meghaladja a 60 százalékos referenciaértéket.
Magyarország továbbra is a túlzott deficit állapotában van, s ebből a szempontból a jövő sem túl biztató, mivel Budapestnek az azonnali kiigazításon túl számos egyéb fiskális kihívással is szembe kell néznie, amelyek a folyamatosan magas deficitből, a volatilis költségvetési politikából és a deficitcélok állandó elvétéséből adódnak. A magyar büdzsének hosszabb távon válaszolnia kell az öregedő társadalomból adódó problémákra is: az EU Gazdaságpolitikai Bizottsága és az Európai Bizottság legfrissebb prognózisai szerint 2050-ig Magyarországon várhatóan számottevően emelkednek, és a múltban megvalósított strukturális nyugdíjreformok ellenére a GDP 7,0 százalékpontját teszik ki az életkorral kapcsolatos közkiadások – figyelmeztet az ECB.
