Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Visszaállítaná a korábban megszokott forrásmegosztási arányokat a főváros és a kerületek között az erről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványban Bőhm András szabaddemokrata képviselő. Javaslata a kerületeknek 52, a fővárosi önkormányzatnak 48 százalékos részesedést biztosítana – az eredeti előterjesztésben 53 és 47 százalék szerepel. Ez kedvezőbb, mint amit hosszú évek átlagában a kerületek el tudtak érni. Bőhm András részéről azonban nem meglepő a módosítási szándék, mert bár koalíciós politikus, de egyben a fővárosi közgyűlés SZDSZ-frakciójának is a vezetője.
Az ellenzék viszont még többet adna a kerületeknek. Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő 56–44 százalékos megosztási arányt indítványoz. (A képviselő az I. kerület polgármestere.) Indoklása szerint a főváros anyagi helyzetét nem sértve így lehet részben orvosolni az aránytalanságot, ami – az alapfeladatok felmérése helyett – a deficit újraosztása alapján számított forrásmegosztási rendszer miatt keletkezett.
Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság által jegyzett törvényjavaslatban négy konkrét tényező szerint határozzák meg, hogyan oszlik szét a kerületek közt a források egy része. Figyelembe veszik az állandó népességet, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő, nem teljes komfortfokozatú lakásállományt alapterületük szerint is. Az indulást követő években a népesség súlya a forrásmegosztásban 2 százalékponttal emelkedne, a lakás-alapterületé viszont ugyanennyivel csökkenne. Gegesy Ferenc szabaddemokrata képviselő ehhez nyújtott be módosítót, a IX. kerületi polgármester csak 1 százalékpontos változást javasol. Szerinte indokolt a lakásterület súlyát fokozatosan csökkenteni, mert nem kötődik hozzá felhasználási kötelezettség, de a bizottság előterjesztése túl gyors ütemű.
Több szocialista képviselő jegyzi azt a módosítót, amely leginkább átírná a törvényjavaslatot. A XV., XVIII. és XX. kerületi polgármesterek „csapata” garanciát építene be, hogy csak a főváros által beszedett helyi adókat (iparűzési és idegenforgalmi) kelljen figyelembe venni a forrásmegosztás során. A kerületek közti osztozkodás kiszámításába pedig belevennék az iparosított technológiával épült lakásokat is, mert az eredeti javaslat szerintük csak öt kerületnek kedvezne. Az egyéb figyelembe veendő tényezőknek az indulás évére vonatkozó arányát is átírnák, továbbá évről évre állandó mértékben változtatnának mindegyik súlyán.
