Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A minden várakozást alulmúló harmadik negyedéves előzetes GDP-adat alapján már számítani lehetett arra, hogy a beruházások sem száguldanak (NAPI Gazdaság, 2006. november 15., 1–2. oldal). Számszakilag annyiban javult a harmadik negyedévben a magyarországi beruházások alakulása, hogy az előző három hónaphoz képest – a második negyedévi 0,1 százalékos visszaesés után – 1,2 százalékos bővülés mutatkozott. Egy évre visszatekintően azonban rosszabb lett a helyzet, a második negyedévi 3,6 százalék után most 3,8 százalékos visszaesésről számolt be a KSH, az év eddig eltelt részére vonatkozó kumulált dinamika is 0,4 százalékos csökkenést mutat az előző év első kilenc hónapjával összevetve.
Az egy évre visszatekintő csökkenésen belül az építési beruházások 2,6, a gépberuházások pedig 5,4 százalékkal estek vissza. Ez utóbbi hatásai jó eséllyel jelentkeznek a fél, egy év múlva regisztrálandó ipari és exportadatokban, s ez – tekintve, hogy a GDP legfőbb motorja a kivitel – feltehetően prolongálja az alacsony gazdasági növekedést, annak ellenére, hogy a külső környezet kedvező.
A legtöbb nemzetgazdasági ágban a beruházások csökkentek, kivéve négy ágazatot. A legnagyobb súlyt képviselő szállítás, raktározás, posta és távközlésben 8,3 százalékos emelkedést regisztráltak a statisztikusok. Ebben a negyedévben az ágazat növekedéséhez az út- és autópálya-építések mellett a hídépítések is jelentősen hozzájárultak. Emellett kismértékben emelkedtek a kereskedelem és a nemzetgazdaságon belül csekély súlyt képviselő pénzügyi tevékenység és a bányászat beruházásai.
Az ugyancsak jelentős súlyú ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6,9 százalékos csökkenését az elmúlt negyedévhez hasonlóan az ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozó lakásberuházások visszaesése okozta. Az egyötödnyi súlyt képviselő feldolgozóipar beruházásai 4,5 százalékkal maradtak el az elmúlt évitől – egy negyedévvel korábban 5,5 százalékos volt a visszaesés. Ezen belül nagyarányú a csökkenés a gyógyszergyártásban, a híradás-technikai termékek gyártásában, valamint a műszergyártásban. Komoly mérséklődés következett be a közepes súlyú ágak közül a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás nemzetgazdasági ágban (11,9 százalék) is. A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül legnagyobb mértékben – 25,1 százalékkal – a közigazgatás beruházásai estek vissza, ezen belül is a központi költségvetésé.
