Sajnálom, hogy 2008-ra nem sikerül visszatérni az árstabilitást jelentő évi 3 százalékos inflációs szintre, most 4,1 százalékos fogyasztói árindexet várunk 2008-ra, de ez nem a jegybank tevékenységén múlt – mondta Járai Zsigmond MNB-elnök a jelentés nyilvánosságra hozatalát követően. A kormányzati adó- és áremelések nemcsak az idei és a jövő évi áremelkedési ütemet vágják haza, de a 2008-as inflációt is megdobják, ezt a folyamatot nem lehet és nem is célszerű monetáris politikai eszközökkel kezelni. Tovább is mentek, ma nem látnak olyan tényezőt, ami a 2009-es inflációt jelentősebben emelné. Ez ugyan sokat nem jelent, addig ugyanis történhet bármi – fogalmazott a jegybanki vezető. Sokkal inkább a másodlagos hatások ellen kell küzdenie a jegybanknak – tette hozzá. Alapvetően fontos lenne, hogy a megemelkedő várakozások ne legyenek tartósak, s ne épüljenek be. A jegybank szakemberei szerint is reális veszély lehet, hogy beépülnek a magasabb inflációs várakozások, ez ellen kell harcolni. Járai jelezte, hogy bizonytalansági tényezők miatt a gazdaság aligha halad majd azon a pályán, amely az inflációs jelentésben szerepel. Illusztrációképpen Járai közölte: az eddigieknél is nehezebb prognosztizálni a 2008-as inflációt. Komoly bizonytalansági tényezőt jelentenek a bérek – a versenyszféra bérei az alacsonyabb inflációhoz való látszólagos alkalmazkodás után elszállni látszanak –, az olajárak és a megszorító intézkedések nyomán csökkenő keresletre való reagálás. A tanács szerint a jegybank középtávú inflációs célját akkor tudja a legkisebb növekedési áldozat mellett elérni, ha a versenyszféra béremelései az elkövetkező időszakban nem szakadnak el a reálgazdasági folyamatok, valamint az alacsony inflációhoz való visszatérés által indokolt ütemtől.
A jegybanki alappálya egyébként a kedvező hatások (erősebb forint, alacsonyabb olajár) ellenére is pesszimistább lett. Ezt az is mutatja, hogy csak 0,1 százalékponttal hozták lejjebb a 2008-ra vonatkozó előrejelzést. Erősebb lefelé mutató revízióra számítottunk – kommentál Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője. Az MNB az inflációs jelentésben 267 forintos euróval számolt, de lefuttatták a 260 forintos eurót is. Utóbbi azt mutatta, jövőre 0,4, egy évvel később pedig 0,3 százalékponttal lenne kisebb a 6,9, illetve 4,1 százalékra várt éves átlagos infláció – mondta Járai. Bár a jegybank nem árfolyamcélt, hanem inflációs célt követ, az erős forint – az elmúlt hetekben 4 százalékkal izmosodott a forint jegyzése – az elnök szerint is hozzájárult ahhoz, hogy most nem magasabbak az előrejelzések. Tóth szerint a magyar deviza izmos kurzusa mellett lényegesen javulnának az inflációs kilátások is.
