Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miként az elemzői kar, a monetáris tanács (MT) is megosztott volt a tegnapi, az irányadó kéthetes 8 százalékos repokamat változatlanságát hozó ülésén. Szoros lesz – vélekedett előzetesen Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Szoros is volt, Járai Zsigmond megfogalmazása szerint „nem nagyon volt egység”. Az előzetes várakozások inkább a 25 bázispontos szigorítás felé hajlottak (NAPI Gazdaság, 2006. november 17., 1–2. oldal), a Reuters konszenzusa viszont egyértelműen az emelés mellett tette le a voksot. A piaci árazások az utóbbi időben már csak +10 bázispontot mutattak, ami csak az emelés gyenge valószínűségére utalt. Ezzel együtt elmondható, hogy a kétféle lehetséges kimenetel – a tanács is a tartásról, illetve a negyed százalékpontos emelésről szavazott – közül a kevéssé várt jött be.
A kamat megtartása mellett szavazó jegybankárok is úgy vélték, hogy ha a folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak, akkor szükség lesz újabb kamatemelésre – fogalmazott a jegybankelnök. A jövőbeni esetleges szigorításokat firtató kérdésre Járai azt felelte, ha szükség lesz rá, a Magyar Nemzeti Bank emeli a kamatot. Akkor kell lépni, ha már pontosan lehet látni, hogy kedvezőtlenül alakulnak a folyamatok, ma ez még nem ítélhető meg kellő biztonsággal – vélekedett az elnök. Ezzel Járai nyitva is hagyta annak kérdését, hogy lezárult-e a szigorítási ciklus.
Az agresszív emelési pályának vége – vélekedik Tóth Illés. Amennyiben jelentősebben változik a nemzetközi környezet, lehetséges még 25 bázispontos emelés, de ennél nagyobbra nem kell számítani. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője a NAPI Online-nak elmondta, a tartással a jegybank vélhetően jelezni kívánja a piacnak, hogy lassítja a kamatemelési sorozatot. Újabb emelésekre ugyanakkor szükség van: az MNB tegnap kiadott inflációs jelentése szerint 2008-ban 4,1 százalékos rátát vár, ami messze van a 3 százalékos inflációs céltól, s kívül esik a toleranciasávon is. Így az elemző szerint a következő időszakban, vélhetően már decemberben szigorítani fognak a jegybankárok. Járai szavai nem okoztak meglepetést, csak alátámasztották azt a várakozást, hogy nem feltétlenül van vége a kamatemelési sorozatnak – hangsúlyozta Suppan Gergely. Az elemző aláhúzta: lehet, hogy a jegybank megvárja, pontosan mi és mennyiben valósul meg a hatóságilag szabályozott árak tervezett emeléséből, így csak januárban vagy februárban nyúl hozzá ismét az alaprátához.
Az idei év végi utolsó(?) kamatemelést követően az első csökkentésre a jövő év közepe felé kerülhet sor az elemzők többsége szerint, miután a kormányzat adó- és áremelései miatt feltornászott infláció is eléri a csúcspontot (sok elemző szerint 8-8,5 százaléknál). Tóth úgy véli, márciusig nem változik az alapkamat, majd azt követően már enyhítésre, egyéves horizonton 30-40 bázispontos vágásra számít a piac.
