Az agrártársadalmat 2006 kora őszén jelentős mértékben foglalkoztatja a nemzeti agrár- és vidékfejlesztési terv vitája, amely a 2007–2013 közötti időszakban összesen 1200–1300 milliárd forintnyi támogatás felhasználását s így az ágazat jövőjét is befolyásolja. Az agrártárca tervezetét mindkét fő érdekcsoport bírálja: a nagyüzemeket tömörítő MOSZ a jelenlegi tervekben szereplő 50 százaléknál is több forrást fordítana a versenyképesség javítására (gépberuházások, bioenergia-termelés), míg a kis és közepes gazdaságokat képviselő Magosz a kisvállalkozások és a falvak fejlesztésének támogatására juttatna a tervezettnél többet. Közben nyilvánvalóvá vált, hogy az elsősorban a kisebb gazdaságok támogatására szolgáló nemzeti vidékfejlesztési terv keretei között 2004–2006 között elkölthető 190 milliárd forintból mindössze 80 milliárd forintot tudnak majd kifizetni. Ezt is csak úgy, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatások 2004–2005-ben hónapokat késtek, egyes jogcímeket (korai nyugdíjazás) pedig meg sem hirdettek. A keretek kihasználatlanságának okát a gazda-érdekképviselet a rosszul megállapított pályázati feltételekben látja.
Ebben az esztendőben – mint arra Szabó Márton, a Kopint Datorg Zrt. kutatója felhívja a figyelmet – a mezőgazdasági termelés előreláthatóan mintegy 5 százalékkal elmarad a tavalyitól, az előző évinél némileg több zöldség, gyümölcs, borszőlő és olajos mag terem ugyan, de a gabona- és a cukorrépa-termelés visszaesik. Az állattenyésztés ágazatai sem tudják felülmúlni a múlt évet, a tejtermelés pedig jelentősen elmarad attól. A kutató rámutat arra, hogy a várakozásokkal ellentétben az élelmiszer-gazdaság továbbra is jelentős munkaerő-kibocsátó: a mezőgazdaságban alkalmazásban állók száma 4, az élelmiszeriparban foglalkoztatottaké 6 százalékkal esett vissza 2006 első hét hónapjában. Az első félévben pedig a mezőgazdasági beruházások 6,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől.
A növekvő jövedelmek és az alig emelkedő élelmiszerárak hatására a belföldi élelmiszerpiac 2005 áprilisától dinamikusan bővült, az ősszel életbe lépett megszorítások miatt az év utolsó hónapjaiban azonban legfeljebb minimális növekedésre lehet számítani. Szabó Márton szerint éves szinten 7 százalék körüli élelmiszer-drágulás valószínűsíthető.
A magas termelési szint és a kiemelkedő jövedelmek miatt a gabonatermesztés továbbra is a magyar mezőgazdaság „sikerágazata”, egy-két éven belül azonban komoly gondokat okozhat a terményfelesleg. Az intervenció keretében felvásárolható kukorica minőségi paramétereinek váratlan szigorítása súlyosan érinti az utóbbi két év közösségi készleteinek 80 százalékát adó magyar termelőket. Nagy remények fűzhetők viszont a kukoricaalapú bioetanol-gyártáshoz.
A mezőgazdaságban képződő jövedelem 2006-ban várhatóan valamivel meghaladja a tavalyit. A termelés kismértékű visszaesését a nagyobb arányban emelkedő árak és a tovább növekvő támogatások ellensúlyozzák. A ráfordítások árváltozásához képest változó felvásárlási árakat mutató agrárolló évek óta először kissé csukódik. Az egyes ágazatok jövedelempozíciója azonban tovább differenciálódik: a gabona és az ipari növények termelése tekintélyes hasznot hoz, a zöldség- gyümölcstermesztés és különösen az állattenyésztés azonban alacsonyat vagy ráfizetéses.
