Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Fidesz és a KDNP hétpontos népszavazási kezdeményezésének egyik pontja a termőföld elővásárlási jogára vonatkozik: „Egyetért-e azzal, hogy a – 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
Miként rendeznék a családi gazdálkodók elővásárlási jogának prioritása esetén a hatályos jogszabályok szerint elővásárlási joggal rendelkező haszonbérlők helyzetét? – teszi fel a kérdést Kun Mihály, a mintegy 10 ezer hektár termőföldet haszonbérlettel művelő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója. Véleménye szerint nemcsak magánszemélyek esetében vetne fel problémákat a népszavazási kezdeményezés földvásárlási sorrend megváltoztatására irányuló része, hanem gazdasági társaságoknál is. A haszonbérlő jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet helyben lakó természetes személy tulajdonosának, azaz a részvényesnek is elővásárlási joga van ugyanis. E földtörvényben meghatározott elővásárlási jog „átruházása” a családi gazdálkodókra azt jelentené, hogy Magyarországon sérülne a jogbiztonság, nem beszélve arról, hogy nem szolgálná a versenyképességet sem.
A haszonbérlők – számítva elővásárlási jogukra is – költséges fejlesztéseket végeztek, illetve kötelezettségeket vállaltak (hiteleket vettek fel és vállalták a foglalkoztatást hosszabb távon is) – mondta Kun, aki szerint ezt most egy kézlegyintéssel elintéznék. A cégvezető egyetért azzal a vélekedéssel, hogy az elővásárlási szabályok megváltoztatása a spekulánsoknak kedvezne, a földvásárlásból ugyanis nehéz lenne kizárni azokat a családi gazdálkodókat, akik hosszabb távon inkább befektetésként vásárolnának, miközben a termelést végző haszonbérlő alól „kihúznák a földet”.
