Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kedden szavazott az országgyűlés a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről szóló törvény módosító javaslatairól. Mivel a piaci alapú agrárbiztosítások nem működnek, a miniszterelnök a 100 lépés programban beharangozta, hogy Nemzeti Agrárbiztosítási Alapot hoznak létre, a termelők és az állam közös kockázat- és tehervállalásán alapuló új kárenyhítési rendszert dolgozva ki (NAPI Gazdaság, 2005. július 6., 1. oldal, július 7., 7. oldal). A jogszabály célja a mezőgazdasági termelők önkéntes befizetéséből és az állam ezzel azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi csapás okozta károk részbeni megtérítésére szolgál. A kárenyhítő juttatással kapcsolatos feladatokat a földművelésügyi tárca látja el, kárenyhítő juttatást pedig az FVM-mel kárenyhítési szerződést kötő mezőgazdasági termelők igényelhetnek. A kárenyhítési kötelezettség ekkor a termőföldön bekövetkezett elemi csapás esetén a szerződés alapján áll fenn. Szerződéskötésre a termőföldet használó és regisztrált mezőgazdasági termelő jogosult. A szerződő az általa használt termőföld után évenként szántó művelési ág esetén hektáronként ezer forintot, szőlő és gyümölcsös esetében hektáronként háromezer forintot köteles az előirányzat javára befizetni. A korábbi években a termelők támogatást kaphattak a mezőgazdasági biztosítási díjak részbeni megtérítésére, ez a lehetőség azonban 2004-től forrás hiányában megszűnt, aminek hatására a termelők biztosítási hajlandósága a korábbi harmadára csappant.
