Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szeptember elsejétől életbe léptek a magasabb jövedéki adók. A cigarettára kivetett adó 5,7, a jövedéki termék alkoholos italokra pedig – a bor kivételével – 7 százalékkal emelkedett (a cigaretta jövedéki adója jövő április 1-jétől és szeptember 1-jétől további 2,7-2,7 százalékkal nő). A KSH legutóbb közzétett adataiból az derül ki, hogy az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján a szeszes italok, dohányáruk csoport – amelynek súlyaránya 7,079 százalék – egy hónap alatti inflációja 1,8 százalékos volt. Szakértői számítások szerint a dohánytermékeket érintő adóemelés csak nagyon korlátozottan jelent meg az árakban, egy hónap alatt mindössze 0,4 százalékkal nőttek az árak. Emögött minden bizonnyal a jelentős raktárkészletek állnak, elemzők szerint három hónap is eltelhet, mire a megemelt adótartalmú termékek forgalomba kerülnek. Nagyobb mértékben bukkant fel az adóemelés a szeszes italok áraiban, e termékcsoport inflációja 2,3 százalékos volt. A borok augusztushoz képest 1,2 százalékkal lettek drágábbak.
A jegybank májusi inflációs jelentésének augusztusi felülvizsgálata során nem különítették el az áfa, illetve a jövedéki adók emelésének hatásait, hanem a fiskális intézkedések következményeinek elemzése során együttesen vizsgálták. Eszerint idén 0,3, jövőre 0,5, egy évvel később pedig ismét 0,3 százalékkal térítik el felfelé a fogyasztói árak éves növekedési ütemét az alappályában foglaltaktól. A jegybank megállapította, hogy rövid távon az infláció meredek emelkedését elsősorban az indirektadó-emelések (áfakulcsok, jövedéki adó) és a szabályozott árak (kiemelten a gáz-, elektromosenergia-, távhőárak) növekedése határozza meg.
