Az ismert volt, hogy az áfa, az energiaárak, valamint a jövedéki adó emelése 5 százalék fölé viszi a szeptemberi inflációt, a drágulás további, nem várt mértéke az érdekes – kommentálta a tegnap nyilvánosságra hozott adatot Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Szerinte elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének gyorsabb üteme, az üzemanyagok árainak lassúbb esése, valamint szezonális hatások – a ruházati cikkek esetében – állnak a magas infláció mögött. A mindig bizonytalanságot jelentő élelmiszerárak az áfaváltozásnál nagyobb mértékben nőttek. Ezen a téren további emelkedésre lehet számítani, a pékek ugyanis jelezték, hogy a liszt és az energia drágulását be kell építeniük az árakba, ami 10 százalék feletti áremelkedést eredményezhet. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint szeptemberben még nem teljesen épült be az árakba az áfaemelés hatása, így ez (is) felfelé mutató kockázatot jelent. Ugyancsak gyorsíthatja az inflációt, hogy eddig csak kevés önkormányzat emelte a távhőszolgáltatás díját.
Az infláció idei lefutását Török nem változtatja, de a 6,05 százalékos konszenzushoz képest magasabb, 6,3 százalékos decemberi inflációt vár. Az áremelkedés plafonját 2007 első negyedévének végére 7 és 8 százalék közötti ütemre teszi. Suppan októberben 6,5 százalékos inflációt vár, decemberre 6,8 százalékot, így az éves átlagos áremelkedés 4 százalék körül alakulhat. Január megint izgalmas lesz: az újabb intézkedések (gázáremelés, jövedékiadó-emelés, vizitdíj) tovább húzzák a drágulás ütemét, így az várhatóan március és június között 8,5 százalék feletti szinten tetőzik. Az év második felében azonban megindulhat a dezinfláció, 2007 decemberében 5 százalék lehet, az év egészében pedig 7,5 százalékos átlagos áremelkedést prognosztizál a szakértő.
