Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bejött a szakértők által várt szeptemberi nagy ugrás az inflációban, sőt, a prognózisokat bőven meghaladó mértékben gyorsult az árak emelkedésének üteme. Szeptemberben a fogyasztói árak egyhavi átlagos emelkedése 2,5 százalékos volt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 5,9 százalékkal emelkedtek az árak. Lapunk konszenzusa 1,83, illetve 5,2 százalék volt (NAPI Gazdaság, 2006. október 10., 1–2. oldal). Jól illusztrálja, hogy mennyire váratlan a KSH által közzétett drágulási ütem, hogy az elemzői prognózisok között egy hónapra 2,1, egy évre pedig 5,5 százalékos infláció volt a legmagasabb érték. Bejöttek azok a várakozások is, amelyek az adóemeléseknek és az energiaárak növekedésének tulajdonították a szeptemberi ugrást. Az áfa 15 százalékos kulcsának 20 százalékra történő emelése (illetve a jövedéki adó mértékének változtatása) az átlagos árszínvonalat 1,5 százalékkal növelte. Az első kilenc hónapban átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
A maginfláció is jelentősen gyorsult szeptemberben, az augusztusi egy hónapra 0,5, illetve egy évre visszatekintő 2,1 százalékos ütem a kilencedik hónapban 1,7, illetve 4,0 százalékos vágtába kapcsolt – az elemzői várakozások 1,3, illetve 3,6 százalékról szóltak. A maginflációban már az év közepe óta felfelé irányuló kockázatok mutatkoztak, ezek mostanra be is igazolódtak. A legnagyobb mértékben – havi szinten 16,2, éves szinten pedig 16,6 százalékkal – a háztartási energia árai növekedtek. Ezen belül egy hónap alatt a vezetékes gázért 28,9, az elektromos energiáért 15,1 százalékkal kellett többet fizetni, egy év alatt a vezetékes gáz 29,7 százalékkal lett drágább. Az élelmiszerek árai is erősen felfelé húzták az indexet, augusztushoz viszonyítva 3,2 százalékkal emelkedtek, úgy, hogy az idényáras élelmiszerek körében 9,4 százalékos árcsökkenés következett be, így e nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal drágultak – 12 hónapra visszatekintően 11,6 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek. A szezonváltás miatt a ruházati cikkek árai az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek, és megjelentek a forint gyengülésének következményei is: az eddigiektől eltérően emelkedett a tartós fogyasztási cikkek ára is.
