Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországnak ki kellett volna tűznie a maga számára egy szilárd eurócsatlakozási céldátumot, mondjuk 2009. január elsejét. Így a kormánynak könnyebb lett volna felelős költségvetési politikát folytatnia, és a piacok is kevésbé hajlottak volna arra, hogy megkérdőjelezzék Magyarország elkötelezettségét egy stabil árfolyam mellett – állapította meg tegnap megjelent kommentárjában a Financial Times. A vezető üzleti napilap írása azt taglalta, miért nem engedheti meg magának Közép-Európa, hogy késlekedjék az euró bevezetésével és Magyarország mellett Lengyelország példáján mutatta be a halogatás kárait. A kommentátor szerint a közép-európai politika „alapvető hazugsága”, hogy van jó élet az euróövezeten kívül, de az EU-n belül; a közép-európai gazdaság motorja azért áll le, mert számos kormány – beleértve a magyart, a lengyelt és legújabban a csehet is – vonakodik attól, hogy a lehető leggyorsabban belépjenek a valutaunióba. Felmerülhet persze a kérdés, hogy ha Nagy-Britannia, Svédország és Dánia jól elvan az euróövezeten kívül, miért lenne másképp Magyarország és Lengyelország esetében. A különbség az, hogy a brit jelzáloghiteleket zömmel fontban veszik fel, és nem euróban, emellett sem Nagy-Britannia, sem Svédország, sem Dánia nem néz szembe fizetési mérlege akut válságával, 10 százalékos GDP-arányos költségvetési deficittel, és kormányaik nem sértik meg nyíltan az uniós előírásokat. (A brit lap idézi a Danske Bank elemzőjét, aki szerint a magyar költségvetési deficit idén elérheti a 11,3 százalékot – a konvergenciaprogramban 10,1 százalék szerepel.)
A magyar költségvetési hiány jelentős hányadát már 2000–2004 között a jelzáloghitelek támogatása hozta össze – emlékeztetett a Financial Times –, a magyarok azóta felfedezték a devizaalapú – főleg svájci frankban és euróban adott – jelzáloghitelek vonzerejét is. A kipukkadni készülő ingatlanpiaci buborék, valamint a fenntarthatatlan költségvetési, illetve fizetési mérleg hiány közepette „a magyar gazdaság egy időzített bomba”.
