Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöksége és választmánya egyhangúlag úgy határozott, hogy 2006. október 6-án, pénteken figyelmeztető gazdademonstrációt tartanak minden megyére kiterjedően, tekintettel az országban kialakult válságos helyzetre, illetve a gazdákat sújtó következményeire. Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára lapunknak beszámolt arról, hogy Budapesten a rakparton néhány traktorral vonultak fel pénteken, az országban azonban számos helyszínen volt agrárdemonstráció. Hogy miért? A főtitkár emlékeztetett például arra, hogy egyes gazdálkodók 2004-től semmilyen kártérítést nem kaptak az árvíz miatt. Ezenkívül a mindenkit érintő megszorító intézkedéseken túl vannak külön a gazdálkodókat sújtó változások is: például az őstermelők kötelezése az egészségügyi járulék megfizetésére vagy az általuk használatos kompenzációs felár (növénytermesztésnél 12, az állattenyésztésnél 7 százalék) változatlanul hagyása, miközben az áfa 15 százalékról 20 százalékra emelkedett (NAPI Gazdaság, 2006. július 21., 2., július 24., 2. oldal).
Az Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet két hét alatt roadshow-szerűen ismertették a gazdálkodókkal, akik nem sokat értettek meg belőle, és nem tudják, mi várható az új uniós költségvetési időszakban, vagyis 2007–2013 között. Ezt igencsak sérelmezik, mint ahogy kifogásolják a feketemunka olyan értelmezését is, miszerint például a szüretre a közvetlen családtagokon kívül más segítséget nem lehet igénybe venni; távolabbi rokonok, barátok, szomszédok csak akkor vonhatók be, ha kiváltják az alkalmi munkavállalásra jogosító kék könyvet. A legkényesebb kérdés persze a föld, mert ha a tervezett intézkedéseket bevezetik, „az a magyar gazdatársadalom halálát fogja okozni” – mondta Obreczán. A gazdálkodók az állami földek eladását nagyon nehezen tudják elfogadni, mert ahhoz, hogy birtokrendezést hajtsanak végre, szükség van a Nemzeti Földalapban lévő állami földekre, amelyek segítségével végrehajtható a szétaprózódott földek cseréje. A jelenlegi feltételek azoknak a földvásárlóknak kedveznek, akik jövedelmének jelentős része nem a mezőgazdaságból származik – tette hozzá a főtitkár. Kifogásolják azt is, hogy a magyar kormány nem lobbizott elég hatékonyan a kukorica új intervenciós feltételei kapcsán az EU-ban, nem beszélve arról, hogy az uniós csatlakozás óta az állatállomány jelentősen csökkent Magyarországon.
