A hétfői kamatemelés nagyjából ténykérdés, csak a mértékében nem értenek egyet teljesen az elemzők, illetve a devizakereskedők. Az elmúlt három hónap háromszori, összesen 1,25 százalékpontos kamatemelését követően az elemzők túlnyomó része szerint szeptember sem múlik el jegybanki szigorítás nélkül. Az elmúlt hónapokra jellemző bizonytalanság a várt emelés nagyságát illetően változatlan, a Reuters felmérésében a jellemző vélemény az volt, hogy negyedszázalékos emelés következik, ami az eddigi szigorítási ütem lassulását jelentené. Kevesebben várnak 50 bázispontos szigorítást és volt, aki tartást valószínűsít. Ez az eredmény szinte teljesen megegyezik a devizakereskedők véleményével egy másik felmérésben: tizennégyből nyolc kereskedő 25, három 50 bázispontos kamatemelést valószínűsített, hárman nem számítanak változásra. A lapunk által megkérdezett elemzők azonban inkább az 50 bázispontos emelést valószínűsítik – az árazások is ezt mutatják. A zavargások miatt nőtt az emelés esélye, s jegybankárok várhatóan nem lépnek vissza a 25 bázispontos mértékre – fogalmazott Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Egyes vélemények szerint mindezzel együtt a fél százalékpontos szigorításnál nagyobb mértékűt sem lehet kizárni. Az elemző azt is hozzátette, hogy a belpolitikai események némiképp azért torzítják a helyzetet, mivel ezek nélkül nem lehetne állítani, hogy komolyabb nyomás alatt lenne a jegybank, a felfordulás kirobbanása előtt 270 forint környékén – sőt, alatta is – jegyezték az eurót, ami simán „kibírná” a tartást is. A helyzethez képest jól tartja magát a forint, a zavargások nagyobb gyengülést is okozhattak volna – vélekedett Hegedűs Csaba, az IEB szakértője. Egyes hírek szerint a nagyobb befektetők komolyabb kamatemelésre – azaz legalább 50 bázispontra – számítanak, s ez a spekuláció is támasztotta a forintot a héten. Az elemzői konszenzus szerint a monetáris szorítás 8–8,25 százalékos alapkamatnál éri el a csúcspontját, valamikor ez év vége és a következő év közepe között. A jövő év második félévében az elemzők szerint a bank újra elkezdheti visszanyesni a kamatokat, miután a várt év eleji megugrás után mérséklődik az infláció. Mindennek nyomán 2007 végén várhatóan 7,5 százalékon áll a jegybanki alapkamat.
Az augusztus 28-ai, fél százalékpontos kamatemelést követően csaknem négy százalékot erősödött a forint, ennek mintegy felét azonban ezen a héten fel kellett adnia. A gyengülés azután következett be, hogy Budapesten tüntetések kezdődtek a miniszterelnök leváltását követelve és zavargások törtek ki, a Fitch pedig stabilról negatívra változtatta Magyarország hitelminősítésének kilátását, mondván, a politikai bizonytalanság kérdőjeleket állít(hat) a költségvetési kiigazítás végrehajtása elé. Mindezek nyomán – bár tartja magát az árfolyam – megvan a veszélye a későbbi jelentős gyengülésnek, ha a belpolitikai feszültség feloldásaként késedelmet szenved az Európai Unió legmagasabb állami költségvetési hiányának csökkentése. A konszenzus jelenleg az euró ellenében 270 forintos forintárfolyamot vetít előre az év végére – ez változatlan a múlt havi előrejelzéshez képest. Tegnap az euró jegyzése 276,50 forint fölé is kúszott. A bejelentés a Fidesz szombati nagygyűlésének elmaradása azonban komoly, mintegy 1 százalékos támogatást nyújtott a forintnak, és 273,50 forint közelébe mérséklődött a jegyzés.
