Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon semmiképpen sem jelent akkora attrakciót a szüret és az újbor, mint például Franciaországban, bár felfutóban van a „bozsolé”-jelenség, ami a borturizmus lassú és alacsony szintről induló növekedését is magával hozhatja. Bornapokat, -heteket augusztus első felétől gyakorlatilag minden nagyobb városban tartanak, szüreti turizmusról azonban nem nagyon lehet beszélni, a borhetek látogatói jórészt az amúgy is ott nyaralók közül kerülnek ki. A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint az úti cél kiválasztásakor egyelőre csekély súllyal esik latba az adott település, illetve régió borászati és gasztronómiai vonzereje; e szempontokat az utazók mindössze 2–4 százaléka tartja fontosnak – köztük is főleg a belföldi turisták –, a két tényező közül ráadásul a gasztronómia vezet.
A szüreti, illetve a borturizmus mindezzel együtt növekszik, azok között, akik kimozdultak az elmúlt 12 hónapban, 15,7 százalék utazott már borkóstolás céljából. A szüreti turizmus részben egybeesik az utószezonnal, így jó lehetőség az ilyen utazások felfutása, ami az elmúlt években tapasztalható is volt. A „boros” utazások között a borkóstolás a legnépszerűbb, majd a szüreti rendezvények, végül a borutak következnek. A magyarországi borvidékek nagyobb része csak kevéssé ismert, leginkább a három tradicionális régiót – a tokaj-hegyaljait, az egrit és a badacsonyit – ismerik, esetleg a sopronit, a villány-siklósit és a szekszárdit, a többi borrégió ismertsége 21 százalék alatti.
