Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) világgazdasági kilátásokról készített őszi jelentésének a feltörekvő európai országokról szóló részében az idei és a jövő évi növekedés kockázati tényezőjeként a külföldi megtakarításokra való erőteljes ráutaltságot, illetve az abból fakadó gondokat emeli ki. Összességében az élénk belföldi kereslet és az eurózóna külső kereslete táplálja a közép-európai régió gyarapodását. Magyarországot illetően a jelentés jövőképe általában kevésbé kedvezőtlen a konvergenciaprograménál: nagyobb növekedést és kisebb átlagos áremelkedési ütemet prognosztizál 2007-re. Igaz – legalábbis a növekedési előrejelzéseket illetően –, a konvergenciaprogram az OECD és a Világbank prognózisánál pesszimistább, az IMF jelentése viszont mindkettőnél derűlátóbb. A legutóbbi – még az első félévben közzétett – európai bizottsági jelentéssel nem érdemes összevetni a Valutaalap előrejelzését, mert az nem tartalmazza a magyar kormány kiigazítási elképzeléseinek hatásait, így lényegesen optimistább a mostani helyzetből kiolvasható előrejelzéseknél.
Az IMF Magyarországot a lassabban növekvő országok közé sorolja, az idei GDP növekedését 4,5, 2007. évi növekedését 3,5 százalékra jósolja – ez számottevően bizakodóbb a magyar kormány 2 százalékos előrejelzésénél. A magyar folyó fizetési mérleg deficitjét az IMF az idei évre 9,1, jövőre 8,0 százalékra prognosztizálja. A nemzetközi pénzügyi szervezet e téren a rövid távú adósságok növekedésében és a költségvetés eladósodásában látja a fő kockázati tényezőt a régióban – országonként eltérő mértékben. Az IMF a kockázatok enyhítésére általában a pénzügyi konszolidációt, a megfelelő pénzpiaci szabályozást és a munkaerőpiac merevségének enyhítését javasolja; szakértői pénzügyi kiigazításokat tartanak szükségesnek a befektetői bizalom fenntartása érdekében és azért, hogy elkerülhető legyen az államháztartás hiányának növekedése. Ez a feladat különösen sürgős Magyarországon – emeli ki a jelentés –, ahol a hiány az idén a GDP 10 százalékát érheti el. A budapesti kormányzat a hiány 4 százalékpontos mérséklését tervezi jövőre, a javasolt intézkedések megvalósítása azonban az IMF szerint komoly kihívást jelent, mivel az intézkedéseknek bonyolult törvényi, irányítási összefüggései vannak, továbbá mert azok főként adózási vonzatúak. Így finoman szólva sem támogatják a növekedést – nemcsak a rövid távú növekedési kilátásokat határolják be, de messzebbre tekintve is rongálják a potenciális bővülést. A jelentés szerint a kormányzat által előirányzott, hozzávetőleg 4 százalékpontos GDP-arányos hiánycsökkentés legalábbis kétséges.
