Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A patikaliberalizáció alapvetően két nagy elemből áll. Az egyik, hogy feloldják a gyógyszertár-alapítás jelenlegi korlátait, ezzel együtt egyes vény nélkül kapható medicinákat a jövőben bárhol árulhatnának, amennyiben az adott kereskedelmi egység megfelel a jogszabályi kötelezettségeknek. A másik, hogy a patikaalapításhoz már nem lesz kötelező a kamarai tagság.
Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy jelentősen emelkedik majd a gyógyszertárak száma, csakhogy már most is 800–1000 gyógyszerész hiányzik a rendszerből. Ráadásul 300–500 között van azon patikák száma, ahol a tulajdonos 60 év feletti, tehát sok fiatalra volna szükség – mondta a NAPI Gazdaságnak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke. A kamara adatai szerint jelenleg mintegy 700 gyógyszerész dolgozik a közforgalomban – ez 2650 patikát jelent –, és körülbelül négyszázan egészségügyi intézményekben, elsősorban kórházakban.
A szakma azonban nem túl népszerű a fiatalok körében: miközben 1990 óta 1200 gyógyszertárral bővült a közforgalmi hálózat, a gyógyszerészek száma lassabban emelkedett. Bár évente mintegy 300 friss diplomás gyógyszerész végez, egyre kevesebben akarják kitenni a kígyós cégért. Hávelné szerint külföldre viszonylag kevesen mennek – évente nagyjából 30 szakember –, a legnagyobb szívóerő a gyógyszeripar, mivel a patikus-, illetve orvoslátogatók fizetésével csak a legnagyobb forgalmú gyógyszertárak képesek versenyezni. Az orvoslátogatói szakmában azonban igen magas a fluktuáció: ennek oka szakemberek szerint az, hogy önmagában a gyógyszerész- vagy orvosi diploma nem teszi alkalmassá a munkavállalót erre a pozícióra, ám a versenyképes fizetés miatt azok is megpróbálják ezt a szakmát, akiknek nincs hozzá affinitásuk. (Ma már nincs orvosi vagy gyógyszerészi diplomához kötve a látogatói pozíció betöltése.)
