Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az október 1-jei önkormányzati voksolást megelőzően jobban kivártak a pártok a reklámhadjárattal, mint a tavaszi parlamenti választás előtt. A TNS Media Intelligence listaáras adatai szerint a nyár első két hónapjában közel 22 millió forintnyi felületet foglaltak el a pártok a médiában, a közterületen és a mozikban, de a tényleges költés – az árkedvezményeket is figyelembe véve – ennél jóval kevesebb lehet. Nyáron a legtöbbet a Fidesz és a „függetlenek” – élükön vélhetően Tarlós István – költöttek a médiára. Valószínűleg az SZDSZ nyúl majd a legmélyebben a zsebébe az őszi kampány során, mivel a párt számára Budapest és a közép-magyarországi régió megtartása jelentheti a túlélést – vélekedik Kiszelly Zoltán politológus. Kormányzati pozíciójánál fogva feltehetően még az MSZP lesz intenzívebb az országos médiában. Az utóbbiakban való megjelenés főként a megyei jogú városok szempontjából fontos: ezekben a választás végeredményét nagyban befolyásolja az országos hangulat és a pártpreferencia. A médiajelenlét esetében sokat nyom a latban az is, hogy az adott városban melyik párt adta a polgármestert, mivel az többet szerepelhet az önkormányzati lapokban, illetve a helyi kábeltelevízióban. A 10 ezer főnél kisebb településeken kizárólag a jelölt személye számít, nagyobb városokban a megjelenés, a szakértelem és a teljesítmény is – tette hozzá Kiszelly. A pártokra érzéketlenebb területeken sokkal hatékonyabb lehet a személyes kommunikáció és a dm-levél. Az őszi hajrában is a köztér a legfontosabb hirdetési felület, a jelölteket népszerűsítő plakátokkal szokás szerint nem csak a „fizetős helyeken” találkozhat a választópolgár.
Egy ismert kerületi polgármester kampányának megszervezése kevesebb mint tízmillió forintból is kijöhet – állították a lapunk által megkérdezett kampányfőnökök. Ennek többszörösét is el kell költeni ugyanakkor a kihívóiknak; első körben gyakran nem a jelölt elfogadottságának, hanem ismertségének a növelése a feladat. Az önkormányzati kasszákat jelentősen megkurtította a tavaszi kiköltekezés, így a költségesebb marketingeszközök – például az óriásplakátok – megrendelésénél főleg a központi forrásokra kell támaszkodniuk. Hasonló a helyzet a tévéspotokkal, ráadásul a hatékonyságuk is megkérdőjelezhető. Míg a helyi lapban megjelentetett hirdetéssel akár 70 százalékos lefedettséget is elérhet egy jelölt, addig a helyi tévékben ez legfeljebb 15 százalék körüli lehet (a lokális képújságban egy oldal egy hétre már 10-15 ezer forintból is kijön). Helyi szinten lényegesen fontosabb a személyes kapcsolat, aminek megteremtése nem is lehetetlen, hiszen az egyéni jelölti körzetek sokkal kisebbek, mint az országgyűlési választások esetében. Az internet jelentősége csekély, sokszor csak azért készítenek honlapot a jelöltek, hogy ne csak a vetélytársuknak legyen. Fontos szerepet kapnak ugyanakkor az utcai rendezvények, ahol például mobil színpadokkal már pár százezer forintból politikai „majálisokat” lehet rendezni. Egy másik bevált módszer az apró ajándékok osztogatása: cserepes vagy vágott virággal az idei kampányban is számos jelölt próbálja meghódítani választói szívét.
