Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Augusztusban a fogyasztói árak az előző hónaphoz viszonyítva összességükben nem változtak, az egy év alatti növekedés viszont alaposan meglódult: a júliusi 3,0 százalék után 3,5 százalékkal nőttek az árak. Gyorsult a kumulált áremelkedés is, az első nyolc hónapban átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak az árak a tavalyinál. A KSH által közzétett áremelkedési ütem meghaladta a NAPI Gazdaság elemzői konszenzusát, a szakértők ugyanis 3,32 százalékos növekedést vártak. A jegybanki kamatdöntések szempontjából lényeges maginfláció is gyorsul, augusztusban az előző hónaphoz képest 0,7, egy évre visszatekintően pedig 2,4 százalékról számoltak be a statisztikusok – a várakozások hó/hó alapon 0,5, egy év alatt pedig 2,1 százalékot mutattak (júliusban a januári 0,5 százalékos év/éves szintről 1,9 százalékra emelkedett).
Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál – és a várakozásoknál – nagyobb mértékben, 8,0 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 33,1, a cukor 18,1 százalékkal került többe. Meglepő, hogy az élelmiszerárak emelkedése tovább gyorsult – kommentált Rebák Attila, a Credit Suisse makroelemzője. Az inflációs adatok alapján a magasabb energiaárak egyelőre nem épültek be – a háztartási energia ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt –, ezzel szemben az élelmiszerek húzták az árak emelkedését, így a szeptemberi infláció devizakereskedők szerint is jó eséllyel brutális lesz. Az augusztusi gázáremelés csak a számlázással együtt, szeptemberben jelenik meg, így viszont könnyen 5,5-6 százalék közötti szeptemberi szám jöhet, ami még a jegybanki prognózisnál is kedvezőtlenebb forgatókönyvet valószínűsít. A Budapest Economics várakozásai szerint a következő hónapokban 2-2,5 százalékpontos növekedést eredményezhet az áfaemelés, illetve az energiaárak növekedése, s ebben még nincsenek benne a mindig bizonytalan élelmiszer- és üzemanyagárak. Rebák a jövő évi drágulást 7 százalék körülire várja, amelynek hozzávetőleg a feléért a regulált árak növekedése felel.
Túlzónak tűnik a gyümölcsök esetében a KSH által megállapított drágulás – véli Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmai Szervezet főtitkára. A szamóca és a cseresznye esetében ez még meg is állná a helyét, mert ott gondok voltak a termésmennyiséggel, ezzel szemben a meggy, a kajszi- és az őszibarack esetében nem volt rossz a szezon, így nem is volt kevesebb áru a piacon, s az árak sem haladták meg az elmúlt évi szinteket. Az importárakat figyelembe véve szintén hatalmasnak tűnik az áremelkedés, bár kétségtelen, hogy több helyen is lehetett olyan olasz vagy spanyol gyümölcsökkel találkozni, amelyekért csillagászati összegeket kértek.
