Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységre Magyarországon 2005-ben 207,8 milliárd forintot költöttek, ez 14,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a KSH részletes adataiból. A magas növekedési ütem nyomán a k+f ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának évek óta tartó csökkenése végre megfordult: 0,95 százalékra emelkedett ugyanis a 2004-es 0,89 százalékról. Eközben a kutatóhelyek száma (2516 egység) 1 százalékkal esett vissza, a kutatással foglalkozók tényleges létszáma pedig két ezrelékkel emelkedett. A teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám három év óta először nőtt, méghozzá nagyobb ütemben, mint a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma; így az összes foglalkoztatotthoz mért aránya 0,6 százalékra emelkedett. A k+f célú költéseknél tavaly folytatódott az a tendencia, miszerint a legdinamikusabban (20,2 százalékkal) a vállalkozásoké nőtt, de a 2004-es visszaesést követően a k+f intézetek és a felsőoktatási intézmények ráfordításai is jelentősen (8,5, illetve 17,1 százalékkal) gyarapodtak. A pénzügyi tárca adatgyűjtése szerint tavaly költségvetési forrásból több mint 91 milliárd forintot fizettek ki k+f tevékenységre.
A múlt évben összesen csaknem 23 ezer k+f témával foglalkoztak, ez 1,4 százalékkal több az előző évinél. Minden tevékenységtípus témaszáma emelkedett, a kísérleti fejlesztésé az átlagot meghaladóan (+6,8 százalék). A 100 kutatóra jutó témák száma viszont 152-ről 144-re esett vissza. A témák 34,5 százaléka az alapkutatáshoz, 33,9 százaléka az alkalmazott kutatáshoz, 31,6 százaléka a kísérleti fejlesztéshez tartozott. A nemzetközi együttműködés keretében kimunkált kutatások száma 2464 volt – derül ki a KSH adataiból.
