Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Múlt héten hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2005-ös zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentését, mely több vitatott ügy kapcsán is tiszta vizet önt a pohárba. A tavalyi év végének költségvetési szempontból talán legfontosabb eseménye a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációja volt. Vizsgálataik alapján kijelenthető-e egyértelműen, hogy a bevételt az utolsó fillérig az államadósság törlesztésére fordították, ahogy azt a kormány állította?
– Egy pontosítással kezdeném: a 464 milliárd forintos vételárból 64 milliárd került privatizációs bevételként az ÁPV Rt.-hez, ez a központi költségvetésben semmilyen formában nem jelent meg. A 400 milliárd forintos másik tétel pedig kincstári vagyonhasznosítási bevételnek minősül, és a jelenlegi szabályok szerint a költségvetés bevételeit növeli. Mivel néhány évvel ezelőtt megszűnt a költségvetési törvényben az államadóssággal kapcsolatos technikai fejezet, ezért csak az egyik oldala van meg az egyenletnek. Így bár például az NA Rt. hiteleinek átvállalása kapcsán tudjuk, hogy a BA-ból befolyó többletbevételt adósságtörlesztésre fordították, ennek ellenére a tranzakció a kérdéses 400 milliárd forinttal ténylegesen megemelte a költségvetés folyó bevételeit.
– A Club Aliga tulajdonosváltásáról szóló zárszámadási részletből ugyanakkor már egyértelműen kiolvasható, hogy az állami vagyon értékesítéséből származó bevételét az Egészségügyi Minisztérium folyó kiadások, köztük ügyeleti díjak finanszírozására fordította. Pedig a kilencvenes évek közepe óta mintha lenne egy hallgatólagos szakmai konszenzus, hogy ilyen esetekben az államadósságot kell csökkenteni.
– Nem is csak szakmai konszenzusról, hanem kőkemény jogszabályi előírásokról van szó. Eszerint a privatizációs bevétel nem jelenhet meg a költségvetésben, s így folyó kiadásokat sem finanszírozhat. A teljes privatizációs bevétel az ÁPV Rt.-nél marad. Ugyanakkor a kincstári vagyon hasznosítására vonatkozóan nincsenek érvényben hasonló szabályok. A Club Aliga esetében pedig ez utóbbiról volt szó.
– Hogyan fordulhatott elő 2005-ben, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 30 milliárd forintos bevételi előirányzata a BA-ügylettől eltekintve egymilliárd forint alatt teljesült?
– Mint azt a jelentésünkben is megfogalmaztuk, az ellenőrzés során nem tapasztaltunk olyan tudatos, tervszerű és határozott fellépést a KVI munkatársai részéről, ami hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy a bevételi terv teljesüljön.
– Egészen extrém esetek is előfordultak a KVI-nél, így például olyan ingatlanokat is sikerült értékesíteniük mintegy 850 millió forint értékben, amelyek nemhogy az értékesítési tervben, de még saját nyilvántartásukban sem szerepeltek.
– Az ügy kérdéseket vet fel, és mi az ÁSZ-nál nem tudjuk ezeket a kérdéseket megválaszolni. A pénzügyminiszternek ugyanakkor javasoltuk, hogy vizsgáltassa meg a szóban forgó értékesítéseket, aki válaszában erre ígéretet is tett.
– Technikailag hogyan fordulhat elő, hogy nem szerepel minden állami ingatlan valamelyik állami nyilvántartásban?
– A vagyonnyilvántartás egy régi megoldatlan problémája az államháztartásnak. Volt egy vizsgálatunk öt-hat éve, melynek alapján azt a következtetést kellett levonnunk, hogy kifejezetten rendezetlen és hiányos a KVI vagyonkatasztere. Ehhez képest vitathatatlanul történt előrelépés, de továbbra sem zárt a rendszer, különösen számítástechnikai szempontból.
– Az egységes vagyonkataszter megteremtéséhez hozzájárulna közvetlen módon az állami vagyonkezelő szervezetek és feladatok, így például az ÁPV Rt. és a KVI összevonása?
– A szervezeti forma ebből a szempontból igazából részletkérdés, ugyanis a nagy szervezeteknek is vannak hátrányai. Első lépésben az egyes szervezetek nyilvántartásait kellene rendbe tenni. Meg kell ugyanakkor jegyeznem, hogy az ÁPV Rt. vagyonnyilvántartása összehasonlíthatatlanul pontosabb, mint a KVI-é, bár kisebb problémák ott is akadnak.
– Számtalan hiányosságra, a szabályok megsértésére hívta fel a figyelmet az ÁSZ a zárszámadás ellenőrzése nyomán. Volt-e közöttük olyan súlyú, amiért büntetőfeljelentést kellett tenniük, illetve megbecsülhető-e az okozott kár?
– Nem kezdeményeztünk büntetőeljárást a 2005-ös zárszámadás kapcsán. Szakmailag korrekt becslést nem tudok adni, meg kell ugyanakkor jegyeznem, hogy nem minden hiba jár anyagi kárral. Ha egy tételt nem a számviteli szabályok szerinti helyre könyvelnek el, a beszámolót nem lehet hitelesnek tekinteni, de ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy kár érte volna a költségvetést.
