Az utószezonban az egyik legerősebben húzó idegenforgalmi „alágazat” a konferenciaturizmus, a szabadságolások lezárultával megélénkülő rendezvénypiac. A tapasztalatok szerint a második félév erősebb, mint az első – mondta lapunknak Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese. Bár még mindig erős a Budapest-központúság, a konferenciavárosok közé az első félévben Pécs, Keszthely, Siófok és Sopron is feliratkozott.
A régóta nyilvánvaló és égető létesítménygondok ellenére az első félévben számottevően tudott bővülni a magyarországi kongresszusi turisztikai piac, a nemzetközi konferenciák száma 8,8 százalékkal bővült, a résztvevők átlagos itt-tartózkodási ideje minden eddiginél hosszabb volt. A további hasonló arányú növekedéshez azonban elengedhetetlen legalább egy budapesti, 4–7 ezer fő befogadására képes konferencia-központ megépítése. Ennek hiánya miatt Magyarországon inkább kisebb létszámú konferenciákat rendeznek, pedig nagyobbakra is lenne igény.
Az első félévben 79 cég szervezett vagy tartott a nemzetközi konferenciák kritériumainak megfelelő összejövetelt, valamint 100 helyszíngazda, szervező, illetve szövetség – kritériumoknak nem megfelelő – rendezvényének is Magyarország adott helyszínt – derül ki a Magyar Turizmus Zrt. (MT) számaiból. Külföldről a britek, a németek és a franciák rendelték a legtöbb konferenciát. Amióta az MT kongresszusi statisztikát készít, az első félévek adatait figyelembe véve 2006 első hat hónapjában regisztrálták a legtöbb, a kritériumoknak megfelelő konferenciát, összesen 197-et. A vásárokkal együtt számítva a magyarországi kongresszusi piac a rendezvények számát illetően 11,7 százalékkal növekedett. A nemzetközi konferenciákon átlagosan több mint tíz nemzet képviselői vettek részt, az átlagos tartózkodási idő 4,4 nap volt, 2001 óta a leghosszabb.
