Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén július 31-éig a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) már több mint 12 milliárd forint értékben adott el gazdálkodó egységeknek (vállalkozásoknak és költségvetési intézményeknek) üdülési csekket – tudtuk meg Karácsony Mihálytól, az alapítvány kuratóriumának elnökétől. Várakozásai szerint 2006 egészében rekordot döntenek: a vásárolt csekkek értéke elérheti a 18 milliárd forintot, míg szociális célú üdültetésre összesen mintegy hétmilliárd forintot fordítanak (tavaly összesen 15 milliárd forint „jött össze”). Idén július végéig összesen több mint 5,8 milliárd forint értékben váltottak be csekket, túlnyomórészt hotelekben és panziókban. Ezzel együtt egyre népszerűbbek az egyéb felhasználási formák is.
Korábban, az adótörvények nyári módosítása során volt egy olyan javaslat, hogy az üdülési csekk a jövőben csak akkor legyen adómentes, ha azt a cég az alkalmazottjának, nyugdíjasának, illetve közeli hozzátartozójának adja, és üdülési szállásra vagy ahhoz kapcsolódó étkezési szolgáltatásra használják. Üdülési szolgáltatásokat viszont a vállalatok által fenntartott üdülők kínálnak, a kereskedelmi szálláshelyek nem. Végül azonban a szigorítás elmaradt, csupán annyi változott, hogy a parlament felhatalmazza a szociális és munkaügyi, valamint a pénzügyminisztert, hogy közös rendeletben határozzák meg az üdülés céljából igénybe vett szálláshoz kapcsolódó, üdülési csekk felhasználásával adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körét. Az MNÜA a tárcák rendelet-előkészítő munkáját segíti, ennek keretében két különböző tanulmányt is megrendeltek az üdülésicsekk-forgalom gazdasági hatásairól – mondta Karácsony Mihály. Az egyiket a GKI és a Szonda-Ipsos, a másikat pedig a KPMG készítette.
Érdemes tudni, hogy az üdülési csekket a rajta feltüntetett (egyéves) érvényességi időn belül lehet felhasználni, a lejárt csekk fizetőeszközként nem fogadható el. Ám ezzel együtt nem vész el a papír, mivel a Nemzeti Üdülési Szolgálattól (NÜSZ) kérhető a csekk újragyártása későbbi lejárati idővel. Ennek díja a gyártás és a kezelés költsége; mindez a gyakorlatban a névérték 6-7 százalékára rúg.
