– A konvergenciaprogram elfogadásának napján keltezett felhívásukban a kormányt többek között a 15 százalékos áfakulcs és a munkavállalói járulékok megemelésének visszavonására szólítják fel. Nem veszett fejsze nyele már a tiltakozás, tekintettel arra, hogy már Brüsszelben vizsgálják a programot?
– Van számos, a munkavállalókat sújtó intézkedés, amely csak január elsejétől lép életbe. Emellett a programban olyan vállalások is vannak, például a járulékok ügyében, melyeket a kormány a néhány hónappal korábbi egyeztetéseken még csak ideiglenesnek szánt, mára pedig hosszabb távon is fenn akarják tartani. Itt szeretnénk visszaállítatni a lépések ideiglenes jellegét.
– De van-e a kormánynak erre elég mozgástere, ha októberre az uniós szervek is elfogadják a konvergenciaprogramot?
– Van. A kormánynak bevételeket kell felmutatnia, ezeket azonban más forrásból is be lehet szedni, mint a minden kiigazítással a legrosszabbul járó munkavállalóktól.
– Milyen alternatív javaslatokkal álltak elő az egyeztetéseken?
– A legfontosabb teendő a feketegazdaság visszaszorítása. Azt javasoltuk a miniszterelnöknek, hogy az intézkedések hatását vizsgáljuk meg két év múlva, és ha addig nem sikerül elérni a kívánt célokat, akkor érdemes újra a munkavállalókhoz „fordulni”.
– Hogyan reagált a kormányfő a felvetésre?
– Gyurcsány Ferenc azt kérte, hogy mivel a kormány már eddig is tett lépéseket a feketegazdaság visszaszorítására, ezekhez képest fogalmazzunk meg újabb konkrét intézkedéseket. A Liga hamarosan elő is fog állni egy javaslatcsomaggal, melyben elsősorban a VPOP-nál, a határőrségnél és a rendőrségnél dolgozó munkatársaink fogalmazzák meg, hogyan lehetne visszaszorítani a korrupciót. Elfogadhatatlanok például az olyan közbeszerzési anomáliák, mint amikor 860 forintos darabáron rendel meg egy minisztérium írható cd-ket, miközben a boltban 100-200 forintért elérhetőek.
– Nehéz helyzetbe hozza a munkavállalókat a reálbér 3-4 százalékos jövő évi csökkenése is. Lehetséges-e a megegyezés az őszi bértárgyalásokon?
– Nem számítok sima megegyezésre. Nem is annyira a kormánnyal, mint a munkaadókkal lesz nehéz megkötni az ágazati megállapodásokat. Ugyanakkor a közszféra esetében sem tudjuk elfogadni a kétéves bérbefagyasztást. A Liga a múlt héten demonstrációs bizottságot alakított, melyhez már csatlakoztak a villamosipari dolgozók és a Munkástanácsok is. A héten tárgyalunk a diákok képviselőivel is, mivel mi is ellenezzük a tandíj bevezetését. Októberben, amikor minden munkavállaló kézhez kapta már az új, reálbércsökkenést mutató bérlistáját, akciósorozattal kívánjuk alátámasztani követeléseinket.
– Csak tömegdemonstrációban gondolkoznak?
– Nem, elsősorban más típusú akciókkal készülünk, de erről még nem szeretnék bővebbet mondani.
– Mekkora az esélye a sztrájkoknak?
– Néhány ágazatban, így például az energiaiparban és a vasúti dolgozók esetében már sztrájkkészültség van, de más területeken is felvetődött a sztrájk megszervezésének gondolata.
– Lesznek-e újabb alkotmánybírósági beadványai a Ligának?
– Igen. A nyári törvények után a konvergenciaprogrammal kapcsolatban is megfogalmazzuk majd alkotmányos aggályainkat. Ezek között várhatóan szerepelni fog a fegyveres dolgozók nyugdíjváltozásainak ügye is.
