Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybank ismét követte a piacot és az árazásoknak megfelelően, 50 bázisponttal emelte irányadó kéthetes repokamatát. Az elemzői várakozások a kamatemelés mértékét illetően megosztottak voltak, csaknem egyforma volt a 25, illetve az 50 bázispontos szigorítást várók tábora, a tartásra számítók erős kisebbséget alkottak (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 25., 1–3. oldal). Az utóbbi napok fejleményei alapján nem okozott meglepetést a tanács lépése – kommentált Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője. A döntés nyomán a forint némiképp erősödött, a legizmosabb jegyzés 276 forint körüli euró volt, majd 277-ig visszajött a kurzus, igaz, egyrészt London zárva volt, másrészt némi profitrealizálás is állhatott az árfolyammozgás mögött.
Egyhangú döntést hoztak a jegybankárok, más javaslat nem is vetődött fel. Járai Zsigmond jegybankelnök az ülést követően úgy vélte, hogy a nagyobb emelés jobban szolgálja a monetáris politika hitelességét – erre egyébként elemzők korábban utaltak is. A lépés illeszkedik is az MT által korábban kilátásba helyezett fokozatos szigorítási folyamatba, igaz, erről a mostani közleményben nem esik szó, és az elnök sem tudott kamatpályát felvázolni, afelől azonban nem hagyott kétséget, hogy a jegybank nem hagyja magára az inflációt, s amennyiben a helyzet úgy kívánja, nem habozik lépni. Az elemzők szerint a kisebb mértékű emelés félrevezethette volna a piacot, mivel azt sugallhatta volna, hogy a jegybank kedvezőbben ítéli meg a kilátásokat.
A tanács megosztott abban a tekintetben, hogy addig kell-e emelni, amíg a monetáris kondíciók összhangba kerülnek az inflációs céllal – ez 2008 átlagában 3 százalék körüli. A tanácstagok egy része ezzel szemben azon az állásponton van, hogy hagyjanak némi mozgásteret, azaz nyitva hagynák az utat a további emelésnek, a túllövés veszélye nélkül.
A szigorításhoz fűzött kommentár szerint az elmúlt időszakban ismertté vált makrogazdasági tervek és a közelmúltban meghirdetett stabilizációs intézkedések miatt erősödő felfelé mutató inflációs kockázatok miatt a középtávú árstabilitási cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris feltételeket kíván. A jegybankelnök mindemellett úgy véli, a dolgok mostani állása szerint az inflációs cél elérését – fiskális intézkedésektől függetlenül – az olajár, az euróárfolyam és az importált infláció is bizonytalanná teszi. Az MNB várakozásai szerint jövőre az éves átlagos infláció 7,0 százalék lehet, úgy, hogy júniusban 8 százalék körül tetőzik – ez egybevág az inflációs jelentés pénteken állítólag kiszivárgott számaival. Bár negatív hangulatú a közlemény, mivel az MNB jóval a kitűzött 3 százalékos inflációs cél fölé várja a rátát, jó jel viszont, hogy a jegybank nem kívánja feladni a célt, hanem kemény lépésekkel teljesíteni akarja azt – mondta Barcza György, az ING Bank makroelemzője a NAPI Online-nak. A szakértő szerint az MNB ennek megfelelően folytatja a sorozatot, várhatóan a következő, szeptemberi kamatmeghatározó ülésén ismét 50 bázisponttal emel, majd visszavesz a tempóból és ezt követően az év végéig már csak egy 25 bázispontos szigorítást hajt végre. A piaci árazások ehhez képest további 100 bázispontos emelést mutatnak az év végéig. A forint stabilizálódhat, jó esély van arra, hogy az év végére 270 forint alatti szintre süllyedjen az euró kurzusa.
