Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az illetékhivatalok APEH-ba történő integrációja akkor lehet eredményes, ha az párosul a jogszabályok szakszerű egyszerűsítésével, valamint az erőforrások ésszerű elosztásával – mondta lapunknak Kiss Zoltán. Vélhetően a pénzügyi tárca is hasonló álláspontot képvisel, mivel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei illetékhivatal vezetőjének információi szerint a közeljövőben teljes körűen felülvizsgálnák az illetéktörvényt. Utóbbira sok ponton ráférne a frissítés, a jelenlegi szabályozás ugyanis elavult fogalmakat alkalmaz, rugalmatlan és nehezen alkalmazható a mai üzleti viszonyok között – véli Földes Balázs, a KPMG menedzsere.
Információink szerint a tervezett módosítások egy részével a cégeket céloznák meg. Bezárhatják például azt a kiskaput, melynek segítségével a cégek a nem lakáscélú ingatlanok üzletrészként történő megvásárlásával mentesülnek a 10 százalékos vagyonszerzési illeték megfizetése alól – mondta lapunknak Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Más nyugat-európai országokban bevett gyakorlat, hogy a kizárólag ingatlanvagyonnal rendelkező cégek értékesítésénél is fizetési kötelezettség keletkezik. A magyarországi befektetők jelenleg az ingatlanügyletek projektcégbe történő szervezésével megússzák az illetékfizetést, ami jelentős, több tíz millió forintos megtakarítást jelenthet. A kiskapu bezárása után a kiadásnövekedés következtében időlegesen megtorpanhat a piac, ám néhány hónap után visszaállhat a jelenlegi ütem – véli Faluhelyi György, a Magyar Ingatlan Klub vezetője. Az illetékfizetés kapcsán jelentkező hozamkiesést Salamon Adorján, az Eston International elnök-vezérigazgatója szerint a jelenlegi ingatlantulajdonosok szenvedik majd el, akik kénytelenek lesznek lejjebb szorítani az árakat. A befektetők nem bajlódnának projektcégek alapításával, ha az illeték mértéke alacsonyabb lenne.
Információnk szerint hosszabb ideje folyik a vita a tárcánál arról is, hogy illetékkötelessé váljon-e a térítésmentes átadások intézménye. A kapcsolt vállalkozások esetén bevett gyakorlat, hogy az anyacég a leányvállalat finanszírozását tőkeemelés helyett például ellentételezés nélküli pénzmozgással oldja meg. Az ilyen tranzakció elvileg olyan, az ajándékozás intézményéhez hasonló egyoldalú ügyletnek minősül, de Földes szerint annak valódi célját és jellegét figyelembe véve nem volna szerencsés illetékkel sújtani.
A szakértők úgy vélik, hogy leginkább a jogszabályi környezet és az információhiány az oka annak, hogy az illetékhivatalok figyelmének központjában eddig inkább a magánszemélyek ügyei, illetve az eljárási illetékekkel kapcsolatos ügyletek álltak, és egyetértenek abban, hogy az APEH irányítása alatt megváltozhat ez a gyakorlat, mivel a szervezet jóval több céges információval rendelkezik. A vállalkozások mellett a magánszemélyek is nagyobb szigorra számíthatnak: az integráció növeli majd az adóhatóság hatékonyságát, és a vagyongyarapodásra utaló naprakészebb információknak köszönhetően például a személyi jövedelemadózásban is – tudtuk meg a PM-ben. A tárca szerint az információhiány miatt eddig valóban korlátozott volt az illetékhivatal lehetősége az illetékeltitkolás felderítésére, mivel a hatósági nyilvántartásokban nem szereplő vagyontárgyak megszerzésének bejelentéséről a magánszemélyek hajlamosak megfeledkezni. A vagyonosodási vizsgálatokat végző revizorok viszont a jövő évtől már illetékfizetésre is kötelezhetik a feledékeny vagyonszerzőket.
