Városházi számítások szerint mintegy 500–700 millió forintos kiesést okoz a főváros gazdálkodásában a kormány kiigazítási csomagja – értesült a NAPI Gazdaság. A Főpolgármesteri Hivatalban ezzel együtt nem tartanak attól, hogy őszre likviditási válság állhatna elő, ahogy azt Atkári János korábbi főpolgármester-helyettes jósolta a közelmúltban.
A főváros nettó hitelállománya jelenleg 112 milliárd forint, ez a szám a bruttó 140 milliárd forintos kötelezettségből a 28 milliárd forintos tartalékállomány levonásával jön ki – derül ki a hivatal adataiból. A hangsúlyozottan csak becslésekre épülő előrejelzés szerint szeptemberre a tavalyi év végi 28,4 milliárd forintos szint 30 százalékára csökken az éven belüli értékpapírok és az államkötvények állománya. A tartalék elolvadása kedvezőtlenül érintheti a főváros likviditási helyzetét, de a prognózis a bankszámla-követelések és értékpapír-tartalékok novemberi 12,6 milliárd forintos mélypontja után decemberre már ismét 20,4 milliárd forinttal számol (igaz, a 2005 végi állomány még 55,9 milliárd forint volt).
A romló egyensúlyi mutatók egyik magyarázatát az uniós források megérkezésével bővülő beruházási költségek jelentik. Idén 416 milliárd forintos költségvetési főösszegből 183 milliárd forintot tesz ki a fejlesztési kassza. A beruházási kiadási előirányzatok az elmúlt évtizedben csak mintegy 20 százalékon teljesülnek éves szinten, például a közbeszerzési eljárások csúszásai miatt. Idén ez a realistább tervezés és a hivatali átszervezések nyomán elérheti az 50 százalékot. A tartalék csökkenését a beruházások felfutása ugyan csökkentette, de városházi forrásaink szerint a hitelállomány még mindig fenntartható: piaci lehetőségeinek csak 60 százalékát meríti ki az önkormányzat, és ezt még a két hitelminősítő cég: az S&P és a Moody’s is elfogadhatónak találja, ahogy azt ez utóbbi cég tavaszi felminősítése is mutatta.
