Az első félévben a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi és a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák együttes száma 4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva – tette közzé a KSH. A szálláshelyek összes bevétele eközben folyó áron 4 százalékkal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyekre csaknem 1,4 millió külföldi vendég érkezett, akik 4,1 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma 6, a vendégéjszakák száma 8 százalékkal csökkent a szálláshelyeken az elmúlt év azonos időszakához képest. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek 1,6 millió belföldi vendéget és 3,6 millió vendégéjszakát regisztráltak.
A kereskedelmi szálláshelyek összesen 99 milliárd forint bruttó bevételt értek el január–júniusban, ez folyó áron 4 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások január–júniusra számított árindexe csaknem 4 százalékos növekedést jelzett az egy évvel korábbihoz viszonyítva – a KSH szerint az átlagos fogyasztói árindex ugyanebben az időszakban 2,6 százalék volt. A vendéglátásban 3,9 százalékos, a szálláshely-szolgáltatás területén 4,6 százalékos áremelkedést mértek. Az első hét hónapban a szállodák az egy évvel azelőttinél egy százalékponttal alacsonyabb, átlagosan 57 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek. A legalacsonyabb – 41–46 százalékos – kihasználtsággal az ország keleti részén található négy- és ötcsillagos és a balatoni háromcsillagos szállodák működtek.
Főként az alacsony balatoni kihasználtság szembetűnő, mivel a szezon első napjaiban hosszú idő után fellendülést mutatott a tóparti turizmus, főként a belföldi turizmus révén. Baldauf Csaba, a Magyar Szálloda Szövetség balatoni referense szerint e szállodacsoport alacsony kihasználtsága részben abból fakad, hogy ezek a házak már kevésbé korszerűek és kevésbé felelnek meg a vendégek igényeinek. Másrészt a nyár elején az időjárási előrejelzések a nyaralás szempontjából kifejezetten kedvezőtlen prognózisokat közöltek, így aki megtehette, esőmentesnek ígérkező vidékre – elsősorban Horvátországba – utazott szabadságra.
