Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szeptember elsején benyújtandó konvergenciaprogram nem tartalmazza majd az euróbevezetés új céldátumát – hűtötte le a várakozásokat Gyurcsány Ferenc kormányfő pénteken, az MSZP-frakcióval való konzultáció után. A dokumentum ugyanis nem az euróról szól – derült ki –, hanem arról, hogy a közpénzügyek milyen intézkedésekkel kerülnek az euró bevezetéséhez megfelelő állapotba. A kabinet különféle megoldásokat vizsgál arra, hogyan lehet visszatérni az egyensúlyi pályára, ezek között a kritériumok között 2008, 2009, valamint a 2010-es teljesítése egyaránt szerepel – mondta a kormányfő, aki a jövő héten találkozik az SZDSZ-frakcióval, majd augusztus 28-án újra konzultál a szocialista frakcióval.
A lapunk által megkérdezett elemzők kifejezetten szerencsésnek tartják, hogy a konvergenciaprogram nem jelöl meg konkrét euródátumot. Annál fontosabb, hogy a programban felrajzolt deficitcsökkentési pályát hitelesnek és teljesíthetőnek tartja-e a piac – véli Trippon Mariann, a CIB vezető makroelemzője. A magyar eurócsatlakozással kapcsolatban már felvetődött néhány céldátum, így a szakértők feleslegesnek is tartják az ezen való lovagolást. A hihető és hiteles program után már lehet mérlegelni az áttérés dátumát. Azt gyakorlatilag kizárják a szakértők, hogy Brüsszel ne fogadná el az új programot, mivel a kormány nagyjából világosan felvázolta a hiánycsökkentő lépéseket, ráadásul az uniónak sincsenek pontosabb adatai, amelyekre alapozva befuthatatlannak tarthatná a kormányzat által felvázolt pályát. Egy olyan lépés viszont, amely azt az üzenetet hordozza, hogy a program nem elegendő a hiány megfelelő ütemű és mértékű csökkentéséhez, illetve nem hiteles, az árfolyam komoly gyengülésével, tőkekivonással és a hozamok jelentős emelkedésével járhatna – mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. A piac által árazott 2013-2014 implicit céldátum megfelelőnek tűnik, ennél korábbi nehezen lenne alátámasztható, a lényegesen későbbi viszont kínosan távoli lenne.“Csak hosszas, technikai és politikai értelemben is bonyolult eljárással veheti el az Európai Tanács (ET) a Magyarországnak a Kohéziós Alapból járó támogatásokat – derül ki az unió hivatalos dokumentumaiból. A 2007. január elsejétől érvényes szabályozás szerint: ha az ET úgy ítéli meg, hogy korábbi ajánlásai alapján az érintett tagállam nem tette meg a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedéseket, vagy az intézkedések helytelenek, a következő év január elsejei hatállyal az érintett állam részére az alapból nyújtott támogatást teljes egészében vagy részlegesen felfüggeszti. A végső szó kimondásáig azonban több lépés szükséges. A európai bizottsági jelentés elkészülte után a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) fogalmazhat meg ajánlásokat, azok eredménytelensége esetén jöhetnek a szankciók, ám ezek életbe lépése még ekkor sem biztos. Az ET ugyanis a bizottság javaslatára a kérdésben csak minősített többséggel (72,3 százaléka) hozhat döntést. A magyar diplomáciának tehát tág tere nyílna a lobbizásra a határozat ellen, ahogy azt 2003 második felében Németország és Franciaország is megtette. Ha mindezek ellenére megszületne a szankciókról szóló határozat, az ET még mindig megszüntetheti a támogatások felfüggesztését, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam hatékony helyesbítő intézkedéseket tett. Így a legrosszabb esetben is leghamarabb 2008 januárjától érintenék Magyarországot a szankciók, azaz eddig van lehetőség veszteség nélkül újabb intézkedések meghozatalára.
