Idén az első félévben 263,9 milliárd forint lakáshitelt vettek fel Magyarországon, ez 21 százalékkal több az egy évvel korábbinál – adta hírül a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda felmérése, amely a lakáshitelpiac mintegy 85 százalékát reprezentáló hitelnyújtók adatai alapján készült. A gyors növekedés elsősorban a devizaalapú hitelek volumennövekedésének köszönhető. Eközben a támogatott hitelek aránya csupán 28,5 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 43,1 százalékkal. Az új lakásokra felvehető támogatott forinthitelek pedig visszaszorulóban vannak: amíg 2004 első félévében 97 milliárd, addig 2005-ben 58 milliárd, idén pedig csupán 43 milliárd forint ilyen hitelt vettek fel az építtetők és vásárlók, a szerződésszám pedig ez idő alatt 13 900-ról 6862-re csökkent. Az átlagos hitelnagyság is egyre kisebb: két éve még 7 millió volt, az idén pedig 6,3 millió forintra csökkent.
A felmérés alapján a forintalapú, a költségvetés által támogatott hitelek iránti igény valamivel a tavalyi szint alatt stabilizálódott, és ha ez a tendencia folytatódik, 2006-ban mintegy 170 milliárd forintos új állomány keletkezik. A kutatók szerint kérdéses, hogy a kormány megszorító intézkedéseit követően is dinamikusan nő-e majd a lakáshitel-felvétel, vagy megfordul az eddigi tendencia. Az a fő probléma, hogy jelenleg nincs látható kormányzati lakáskoncepció, a lakáspolitika cél- és eszközrendszeréről a választások előtt sem igen nyilatkozott senki, azóta pedig annyi a változás, hogy már a Fészekrakó programról is keveset hallani. A 2007-re várható reáljövedelem-csökkenés pedig várhatóan – objektív és szubjektív okokból egyaránt – alapvetően befolyásolja majd a további hitelfelvételi döntéseket.
A DEM adatai szerint az egyéb lakáscélokhoz – használt lakások vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére és felújítására – felvehető támogatott hiteleknél látványos a csökkenés: amíg 2003. január–júniusban még 225,4 milliárd volt a szerződések együttes értéke, addig 2004-ben 85, 2005-ben 36, az idén pedig alig 31,8 milliárd forint. Eközben a szerződések száma 48 ezerről tízezer alá csökkent, az átlagos hitelnagyság pedig 4,7 millió forintról 3,2 millióra.
