A pénzügyi tárca honlapján július közepe óta lehet kérdezni a tárca szakértőit adózási kérdésekben, melyeket eddig csak magán-emailekben válaszoltak meg. A PM online jogszabály-magyarázatai nem tekinthetőek jogi ügyekben hivatkozható értelmezhető állásfoglalásnak – tudtuk meg a minisztérium sajtóosztályán.
A kérdések között a szeptember 1-jétől élő minimális járulékalap volt az egyik slágertéma. A PM közlése szerint a kedvezményes járulékot az egyéni vállalkozó előzetes bejelentés után, a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után köteles megfizetni. Amennyiben a foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimális járulékalapot és a foglalkoztató nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A minimális járulékalap a tb-járulékra, az egyéni egészségbiztosítási és az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozik, az szja-előleget a ténylegesen kifizetett összeg alapján kell meghatározni. Több kérdés vonatkozott a töredék hónapokra, ezekben az esetekben arányosítani kell a járulékalapot.
Újdonság lehet a teljesítménybérre vonatkozó jogértelmezés. E szerint mivel a járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni, a teljesítménybéres munkavállaló esetén a járulékfizetési kötelezettség teljesítésének időpontjában már ismert, hogy mennyi a havi teljesítménybér. Így az is, hogy szükség van-e az adóhatóság felé történő bejelentésre.
A jogszabályban nem szerepel direkt módon, de a PM-értelmezés rámutat: ha a munkavállaló várható jövedelme meghaladná a járulékminimumot, de betegsége miatt mégsem éri el azt, akkor is csak bejelentéssel lehet mentesülni a fizetési kötelezettség alól. A tartós munkanélkülit foglalkoztató társaság esetén a munkaügyi központ a közöttük létrejött megállapodás alapján megtéríti a járulék egészét vagy egy részét, azonban ha a munkaadó bejelentést tesz az adóhatóságnak, a járulékokat a tényleges járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetnie.
