Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elképzelhető nemzeti agrárpolitika az unión belül is – erről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt a Magyar Agrárkamara küldöttgyűlésén kedden. A kormányfő a nemzeti agrárpolitikai mozgástér keretei között három olyan fő fejlesztési irányt említett, amelyekben lényegében egyetért az agrárkamara, a különböző érdek-képviseleti szervezetek, illetve az agrártárca. A következő években több lehetőséget kell adni az állattartóknak a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly helyreállítása érdekében. A második a termőhelyi adottságok kihasználása, a kertészeti lehetőségek kiaknázása, a harmadik pedig – az új energiahordozókra alapuló világ eljövetelére való felkészülés jegyében – a bioenergia-termelés, amelynek meg kell teremteni a feltételeit.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében évente 2-2,5 millió tonna gabona bioenergetikai célú felhasználásával számolnak. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta a termelői tulajdonlás fontosságát a különböző agrárgazdasági szakágazatokban, a tejipar és a borfeldolgozás után erre hamarosan a baromfiiparban kerülhet sor, de a kormányfő lát fantáziát a most magántőkéből kiépülő bioenergetikai iparban is. Utóbbi kapcsán úgy vélte, hogy az elkövetkező években 3-4 nagyobb üzemben 800 ezer tonna bioetanolt állítanak majd elő Magyarországon – ebből mintegy 650 ezer tonnát exportra –, a termelésbe azonban bekapcsolódhat még 20-30 kisebb üzem.
A küldöttgyűlésen kiderült az is, hogy a Magyar Agrárkamara szeretné osztrák, német, francia társszervezetei mintája alapján végezni tevékenységét, azaz jelentős részt vállalna a közfeladatokból. Ez különösen aktuális a közszféra jelenlegi karcsúsítása idején. A kamara például erősítené jelenlétét a szakképzés terén. A jelenleg a közszféránál lévő feladatokat az állam az agrárkamarai hálózattal – a testület szakértőinek becslése szerint – 30 százalékkal olcsóbban el tudná végeztetni.
