Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által jegyzett, a gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló, tizenhárom új paragrafust tartalmazó törvénytervezet a cégbejegyzési határidő csökkentésén túl a jegyzett tőkével, illetve a cégalapítók személyével összefüggésben is jelentős változásokat hoz.
A cégvilág jogi szabályozásának júliusi változásai után tizenhárom új paragrafussal bővülhetnek a törvények – tudtuk meg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szakállamtitkárától, Gadó Gábortól. Amennyiben ezeket az ősz folyamán elfogadná az Országgyűlés, a magyar társasági és cégtörvény azon szerencsés „állapotba” kerülne, hogy rendelkezéseivel összefüggésben hosszabb ideig nem lenne szükség jogalkotói munkára.
A gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvénytervezetre azért van szükség, mert egy 2006-os világbanki tanulmány szerint míg a magyarországi gazdasági környezet az 52. a rangsorban, addig a piacra lépés nehézségei tekintetében az ország csak a 72. helyet foglalja el.
A jelenlegi szabályozás szerint a szerződésminta esetén – ezt maga a törvény melléklete tartalmazza, és a mintába csak a szükséges adatokat kell beírni – tizenöt nap, míg a hagyományos társasági szerződés esetében harminc munkanap a bejegyzési határidő. Utóbbi 2007 októberétől nyolc, illetve tizenöt nap lenne – és ez „egységesülne” majd 2008 januárjától hét munkanapban, ami egyébként uniós követelmény. (Természetesen kivételes esetben mód van az egyszerűsített cégeljárásra is, ahol két munkanapon belül dönthetnek, ám itt a szerződésminta alkalmazásán túl kötelező az elektronikus út és a cégnévfoglalás.) Ugyanakkor a változásbejegyzési kérelmeket – amelyek olykor bonyolultabbak az alapítási iratoknál – nyolc, illetve tizenöt munkanapon belül kell elbírálni a jövőben is.
Arra a kérdésünkre, hogy a megszorítások idején lesz-e elég forrás a változások menedzselésére, Gadó Gábor elmondta: a cégbírósági informatikai rendszer fejlesztésére, az elektronikus cégeljárás feltételrendszerének megteremtésére közel félmilliárd forintot fordítottak az elmúlt két évben, kicserélték húsz megyei cégbíróság gépparkját, új szoftvereket vásároltak, azaz az érdemi rész lényegében befejeződött és most már a munkaszervezési feladatok ideje jött el.
Az ominózus tizenhárom paragrafus többek közt azzal is foglalkozik, hogy a hazai gazdasági élet szereplői szerint a kft.-k hárommillió forintos kötelező jegyzett tőkéjének előírása – noha eredeti funkciója a hitelezők és a tagok védelmének elősegítése volt – a gyakorlatban alkalmatlan e feladatának betöltésére, hiszen – mint mondják – a törzstőke mértéke nem áll értékelhető összefüggésben a társaság működéséhez szükséges vagyonnal.
A társasági törvény szerint ugyanis – alapesetben – a kft. bejegyzéséig a pénzbeli hozzájárulások legalább felét be kell fizetni, míg a fennmaradó részt a társasági szerződésben meghatározott módon és időben, de legkésőbb a cégbejegyzéstől számított egy éven belül kell rendelkezésre bocsátani. Ám nincs olyan rendelkezés, amely kimondaná, hogy a törzstőke összegét mintegy „rendelkezésre” kellene tartani; a valóság tehát az, hogy a törvény által megkövetelt törzstőke-előírás puszta formalitás. A versenyhátrány, az adminisztratív teher kiküszöbölése szempontjából ezért ezer forintra szállítanák le a jegyzett tőke minimumát.
