Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kormánynak bő egy hónapja van arra, hogy benyújtsa az Európai Bizottságnak új, javított konvergenciaprogramját. A testület a korábbit nem tartotta megfelelőnek, de tekintettel a tavaszi választásra, szeptember 1-jéig adott haladékot a szükséges korrekciók elvégzésére, annak részletezésére, miként akarja a kormány ledolgozni a magyar költségvetési hiányt, amely a legmagasabb az Európai Unióban.
Gyurcsány váratlan látogatása vélhetően nem annyira technikai, mint inkább politikai jellegű témával lehet összefüggésben. Technikai értelemben a feladat világos, ahhoz nincs szükség egyeztetésre Almuniával. Politikailag kényes kérdés azonban több is akad. A legfontosabb az euró bevezetésének időpontja. Bár eddig a kormány tartotta magát a 2010-es tervhez, ez kevéssé tűnik reálisnak, a nemzetközi elemzők is legkevesebb hároméves csúszással számolnak. Brüsszel a módosítást nem tartja drámainak, de mozgó célpont helyett olyan új időpontot várnak el, amelyet nem változtatnak ismételten. Mivel Budapest abban érdekelt, hogy az új cél minél közelebb legyen a régihez, érthető, ha ennek rögzítése előtt kikérik Almunia véleményét. A maastrichti feltételek teljesítésében a költségvetési deficitet a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kell vinni, ám az átmenetileg fölerősödő infláció és a gazdasági növekedés megtorpanása aligha teszi lehetővé a hiány drasztikus csökkentését. Az infláció nyomában ugyanis emelkednek ugyan a büdzsé bevételei, de a forint védelmében ugyanilyen utat járnak be a kamatok is, ami a költségvetés kamatterheit súlyosbítja, a növekedés visszaesése pedig már lefarag a büdzsé bevételéből.
Gyurcsány Ferenc nem kockáztathatja, hogy a programról negatív bizottsági vélemény szülessen. Brüsszel csakis reális programot fogad el, illetve ajánl majd jóváhagyásra az EU pénzügyminisztereinek. Ebben kulcsfontosságú lesz, hogyan fogadják a magyar reformcsomagot az unió központjában. A magyar kormányfő számít Brüsszel támogatására, hiszen a népszerűtlen intézkedések hazai elfogadtatását megkönnyítené, hogy a bizottság mennyire tartja azokat hitelesnek. Információnk szerint ez a kérdés a bizottságot is erősen foglalkoztatja. Danuta Hübner, a felzárkóztatási támogatásokért felelős lengyel biztos – akinek empátiáját nyilván segíti, hogy saját országa is kedvezményezett – már fölhívta Almunia figyelmét arra, hogy Magyarországon a közéleti vitában a megszorítások szempontja háttérbe szorítja a jó irányúnak tartott reformokat. Hübner azt szeretné, ha a konvergenciaprogram majdani bizottsági véleményében hangsúlyosan reagálnának mind a takarékossági intézkedésekre, mind az elosztó rendszerek reformjára.
