Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ami az őstermelőknek tegnap jó, az holnap lehet, hogy már rossz. Megírtuk, hogy az őstermelők tíz év után visszakerülnek a kötelező tb rendszerébe, de jelentős kedvezménnyel (NAPI Gazdaság, 2006. július 21., 1–2. oldal). A jelek szerint azonban az állam meglehetősen átgondolatlan politikát folytat az őstermelőkkel szemben, egyik kezével ugyanis kedvezményt oszt, a másikkal azonban elvesz tőlük. Az éves szinten 600 ezer és 6 millió forint közötti árbevételt elérő őstermelők száma jelenleg mintegy 770 ezer, sokan vannak azonban közöttük, akik nyugdíj vagy főállás mellett váltották ki és használják az őstermelői igazolványt. A tb-t érintő említett intézkedés hatása egyelőre nem mérhető: arról, hogy hány érintett őstermelő fizet majd, illetve eddig mennyi fizetett járulékot saját jogon, a PM-nél sem kaptunk információt.
Más kérdés az áfa növelése, illetve az őstermelőkre vonatkozó kompenzációs felár ügye, amely egyfajta egyszerűsített áfaként funkcionál. A kompenzációs felárral dolgozó mezőgazdasági termelők, bár a beszerzéseiknél megfizetik az áfát, azt nem igényelhetik vissza – ellentétben a vállalkozásokkal –, ennek kompenzálására pedig értékesített árujuk után a termék árán felül, a nettó árbevétel után kompenzációs felárat kapnak a felvásárlóktól. Utóbbiak az államtól visszaigényelhetik a kompenzációs felárat, amely növénytermesztési termékek esetében – miután nagy arányban használnak fel termesztésükhöz ipari termékeket – 12 százalék, állattenyésztési termékek esetében pedig – mivel inkább növénytermesztési termékeket használnak fel az előállításukhoz – 7 százalék. Mivel a mezőgazdasági termékekre eddig vonatkozó áfakulcs szeptembertől 15-ről 20 százalékra emelkedik, a kompenzációs felár pedig a jelek szerint változatlan marad, előre borítékolható, hogy a termelők hátránya növekszik majd. Ez akkor nem következne be, ha a kompenzáció is 20 százalékra emelkedne. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hiába kérte a kormányt, hogy a kompenzációs szint a mindenkori áfa szintjére emelkedjen, a PM ezt azzal utasította el, hogy a kérés teljesítése 60 milliárd forint kiesést okozna a költségvetésnek.
Ennyi tehát az az összeg, amennyi többletbevételhez a büdzsé juthat, illetve – másik oldalról – ennyi a termelők hátránya. Csakhogy tavaly – jórészt az uniós támogatások előre kódolt növekedésének köszönhetően – összesen ennyi volt a magyar mezőgazdaság nyeresége. Az őstermelők pedig a mezőgazdaság teljes termelési értékének körülbelül harmadát állítják elő. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint el kellene az államnak döntenie, hogy segíti-e az őstermelőket vagy inkább megszüntetné ezt a gazdálkodási formát. Ehhez pedig az állam részéről egyenes beszédre volna szükség...
