Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Mi jellemzi a gabonaintervenciót Magyarországon?
– Tavaly és az idén is a gabonatermés 25-25 százalékát intervencióra ajánlották fel az árutulajdonosok, ez mindkét évben csaknem 4 millió tonnás, összesen majdnem 8 millió tonnás felvásárlást jelent. Ez a 16 millió tonnányi éves gabonatermés közel fele. Ez arról tanúskodik, hogy bár Magyarország korábban jelentős gabonakereskedő volt, az áru ma a külpiacok helyett raktárakba kerül.
– Jó ez vagy rossz?
– Rövid távon mindenképpen előnyös, hiszen a termelő a korábbi lehetőségekhez képest 25-30 százalékkal magasabb áron tudja eladni a gabonáját. Az intervenciós ár az intervenció novemberi kezdetekor 101,31 euró tonnánként, ehhez minden hónapban 0,42 euró adódik hozzá. Az így kalkulálható tonnánkénti ár néhány hete már majdnem 28 ezer forintot jelentett, az azóta bekövetkezett forintgyengülés ezt tovább erősítette. A helyzet a raktártulajdonosnak is jó, mivel pótlólagos raktározási piac nyílt Magyarországon, ami 4 millió tonnára vetítve 14 milliárd forint évente. Hosszú távon azonban tarthatatlan az, hogy raktárra termeljünk, valamit tehát tenni kell annak érdekében, hogy ez a gabona a raktárakból eltűnjön.
– A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak az a dolga, hogy az árutulajdonosoktól átvegye az árut az Európai Unióban kialakított szabályok szerint. Ezt határidőre meg is teszi a hivatal, de az értékesítés az EU feladata...
– Az EU eddig nem sokat tett ez ügyben, hiszen alig egymillió tonnát értékesített. Ilyen ütem mellett nyolc-kilenc év kell a teljes intervenciós készlet eltüntetéséhez. Az intervenciós készletben ráadásul körülbelül 5 millió tonna a kukorica és mintegy 1,5–1,7 millió tonna a búza, a fennmaradó részt egyéb termények teszik ki. A kukorica értékesítése ugyanakkor eddig lassabb volt, mint a búzáé; ezzel az ütemmel számolva pedig – akár azt feltételezve, hogy az idén nem is vásárolnánk kukoricát – 21 év kellene ahhoz, hogy a készlet elfogyjon. Ezek nem jó jelek.
– Itthon úton-útfélen a bioetanolt emlegetik mint az intervencióban „ragadt” kukorica egyik lehetséges felhasználási lehetőségét, ez ügyben nyilván várhatók is lépések. A helyzet ismétlődését ugyanakkor megakadályozhatná az intervenció megváltoztatása: Mariann Fischel Boel uniós agrárügyi biztos nem zárja ki, hogy a kukoricát kiemelik az intervenciós körből. Ez lenne a megoldás?
– A kukorica ára jelentősen csökkenne, ha kikerülne az intervenciós körből. Ez a termelőknek nem jó: bár a kukorica ára általában alacsonyabb a búzáénál, de a mostani helyzet különösen kedvez a kukoricát termelőknek. A magyar viszonyokra általánosságban különben is az a jellemző, hogy nagyon magas a gabona intervenciós ára, nagyon eltér attól a piaci ártól, amelyet a kereskedők a világpiacnak megfelelően fizettek korábban a termelőknek. A magyar gabonatermelő területek ugyanis messze vannak az értékesítési útvonalaktól, az árut ezekhez oda is kell szállítani valahogy. Ez tonnánként 15-20 eurós hátrányt jelent a magyar gabonának. Magyarország számára tehát – ahelyett, hogy kivennék a kukoricát az intervencióból – kedvezőbb lenne a kukorica intervenciós árának a csökkentése. A termelőknek ez is biztonsági hálót jelentene, de „levegőt kapna” a kereskedelem is, amelyet ma az intervenció szinte megbénít. Az alacsonyabb ár következtében ugyanis nem az intervenciós raktárakba kerülne az áru, nagyobb lehetősége lenne a piacnak, a kereskedőknek. Ez változtatna azon, hogy lényegében nincs is gabonapiac Magyarországon, hiszen szinte mindenki intervencióra ajánlja fel az áruját.
– Hány százalékos árcsökkentés lenne az ideális?
– A kukoricánál 10 euróval alacsonyabb tonnánkénti intervenciós ár már megoldaná a helyzetet – közelebb lenne ugyanis a világpiaci árhoz –, a kereskedők ebben az esetben eddig is jelentős mennyiséget el tudtak volna adni külföldön. A korábbi uniós agrárbiztos, Franz Fischler évi 5 százalékos árcsökkentést javasolt addig, amíg feleslegek vannak, ezt az indítványt azonban nem fogadta el az EU. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet tanulmánya szerint annak sem lenne persze drámai következménye, ha a kukorica nem lenne intervenciós termény, a magyar gabonatermesztés ugyanis hallatlanul hatékony. Sokkal alacsonyabb áron tudjuk előállítani a gabonát a legtöbb régi uniós tagországnál, bizonyítja ezt, hogy az EU-csatlakozás előtt hatékonyan el tudtuk adni az árut, működött a gabonapiac.
