Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A beavatkozás „egy lehetőség, nagyon odafigyelünk, vizsgáljuk a piac hangulatát, a spekulációt, a hullámzást” – fogalmazott tegnap a Reuters kérdésére Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Auth szerint a jegybanknak nincs terve a forint támogatását célzó azonnali beavatkozásra. Közölte, hogy további kamatemelésre volna szükség, ám rendkívüli ülést nem tervez a monetáris tanács. Hogy meddig kell emelni, az a takarékossági csomag hatásától és a nemzetközi környezettől függ, amely jelenleg kevésbé kedvez a felzárkózó piacoknak – fogalmazott.
A forint jegyzése nem reagált Auth szavaira, ugyanis a jegybank alelnöke arról nem tett említést, hogy az MNB milyen árfolyamnál avatkozna be. „Nyilván a sáv közepét figyelik, ám attól most relatíve messze vagyunk” – kommentálta a fejleményeket Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője, aki szerint hétfőn a török líra erősödése adott támaszt a forintnak.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője ezzel szemben úgy vélte, az MNB nem egy meghatározott euróárfolyam elérésétől teszi függővé a beavatkozást, hanem a forint esésének sebességét veszi majd figyelembe. Pánikszerű forinteladási hullám esetén rendkívüli monetáris szigorítással élhet a jegybank, ám ha lassú és fokozatos a süllyedés, akkor kivár a rendes kamatdöntő ülésig. Trippon ez utóbbi forgatókönyvnek adott nagyobb esélyt.
Tóth Illés, a Budapest Economics (BE) elemzője ugyanakkor úgy véli, továbbra sem zárható ki egy rendkívüli kamatemelés, ugyanis az árfolyam volatilitását és esését kiváltó tényezők nem változtak. Ha lesz is menetrenden kívüli monetáris szigorítás, azzal az MNB-nek mindenképp meg kellene várnia a Federal Reserve csütörtöki, várhatóan 25 bázispontos kamatemelését és a hozzá kapcsolódó kommentárokat – tette hozzá.
Miközben a BE szakértője nem számít az MNB-től forinterősítő piaci intervencióra, az ING üzletkötője úgy véli, egy nyíltpiaci beavatkozás és egy 100–150 bázispontos kamatemelés kombinációja megfelelő eszköz lehet a hazai deviza védelmében, feltéve, hogy nem történik külső, rendkívüli esemény. Az első jelek arra utalnak, hogy a török jegybank sikerrel alkalmazta ezt a megoldást: a vasárnapi, 225 bázispontos kamatemelés lényegében hatástalan maradt, ám a hétfői intervenciók már erősítették a lírát.
Kolba Miklós szerint egyébként az MNB nincs könnyű helyzetben, ugyanis ha a forint gyengül, akkor azt nem önmagában, hanem a feltörekvő piacok fontosabb devizáival – dél-afrikai rand, török líra, lengyel zloty – együtt teszi. Ennek megfelelően az MNB erőfeszítései hiábavalóvá válnak, ha például a rand árfolyama szakadni kezd.
