Ha a tulajdonosoknak az uniós csatlakozásig visszamenőleg kellene kifizetniük az orvosok elmaradt munkabérét, az legalább 50 milliárd forintba kerül, ám egyes becslések szerint – valamennyi egészségügyi dolgozót számítva – 70-80 milliárdos is lehet az elmaradás. A Legfelsőbb Bíróság szerdán döntött az első ügyeletperben, mégpedig az érintett 14 szolnoki orvos javára. Eszerint az ügyeleti idő teljes munkaidőnek számít. Ez ugyanakkor nem jelenti automatikusan az elmaradt bérek kifizetését a 14 orvos számára, ehhez új eljárást kell indítani minden érintettnek külön-külön, ezek szakértők szerint akár három évig is eltarthatnak. Lapunk úgy tudja, jelenleg 10-15 eljárás van folyamatban, ám az LB múlt szerdai döntése után várhatóan emelkedik majd ezek száma. Mint azt az LB illetékesétől megtudtuk, jogegységi döntésre – ami lényegesen lerövidítené és egyszerűsítené az orvosok pénzhez jutását – nem lehet számítani.
Az orvosok nyertes perei után pedig a legtöbb esetben a kórházak fenntartói, vagyis az önkormányzatok és a szaktárca lesz köteles fizetni. A Magyar Orvosi Kamara szerint érdemes lenne egyezségre jutni, hiszen az elmaradt bérek kamatai, a perköltég a vesztes felet terheli majd, akik szinte száz százalék, hogy az egészségügyi intézmények tulajdonosai lesznek. A „vesztenivaló” ugyanakkor nem csupán a szóban forgó 50 milliárdos tételben mutatkozik meg: amennyiben munkaidőként fogható fel az orvosok ügyeleti ideje, az erős időbeli korláthoz van kötve a munkajogi szabályozásban, így az orvos- és szakdolgozói hiány okozta problémák súlyosbodhatnak.
Az uniós tagállamok számára az ügy ez utóbbi aspektusa ad okot a kivárásra. A 2003-tól érvényben lévő uniós munkaidő-direktíva ugyanis nem foglalkozik az ügyeleti idővel, az új szabályozásra pedig még várni kell. Egyelőre az Európai Bíróság döntései állnak rendelkezésre, az első, 2003-as ítélet szerint az ügyeleti idő munkaidőnek számít. A magyar szabályozás szerint az ügyeleti idő csak részben számít bele a munkaidőkeretbe, s ez a honorálásban is megmutatkozik.
