Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány nem hagyja teljesen magára a központi közigazgatásból a közeljövőben elbocsátandó 1400-1500 főt. A munkaügyi tárca az újbóli elhelyezkedést támogató programot dolgoz ki – jelentette Kiss Péter, a tárca várományosa. Erre azért is szükség lehet, mert szakértők szerint a közalkalmazottaknak nehezen találnak majd munkát a versenyszférában, és sokuknak új szakmát kell elsajátítani a boldogulás érdekében. Az elbocsátott közszolgák elhelyezkedését nehezítheti, hogy számos sztereotípia kering róluk a köztudatban: ezek szerint lassúbbak, kevésbé rugalmasak és nem annyira kreatívak, mint a versenyszférában dolgozók.
Lapértesülések szerint a kormány még a minisztériumi elbocsátások megkezdése előtt lazítana a köztisztviselői törvény végkielégítésre és felmondásra vonatkozó szabályain. A közszolgák elbocsátása ugyanis ma viszonylag szigorúan szabályozott. Jelenleg nagyszámú köztisztviselőt akkor lehet felmenteni, ha kormány-, országgyűlési vagy önkormányzati döntés születik a létszámcsökkentésről – mondta a NAPI Gazdaságnak Fodor T. Gábor munkajogász. A felmentésre lehetőség van akkor is, ha megszűnik a közigazgatási szerv, illetve átszervezés folytán az alkalmazott munkaköre. Végkielégítés hároméves közszolgálatban eltöltött jogviszony után jár – ennek mértéke egytől nyolchavi illetményig terjed, az utóbbihoz 20 évet kell ledolgozni a közszférában. Ha pedig nyugdíjközeli korban lévő – 57 év feletti – munkatársat küldenek el, akkor számára a végkielégítés mellett plusz négyhavi illetmény is jár. A felmentési idő hat hónap, erre az időszakra teljes illetmény jár.
Fodor szerint elsősorban a felmentési idő és a végkielégítések összegének csökkentésére lehet lehetősége a kormánynak, ráadásul a jogszabály „feles törvény”, így viszonylag könnyen módosítható. Ám mivel szerzett jogokról van szó, alkotmányossági szempontból aggályos lehet a változtatás. Ezzel kapcsolatban Kolláth György alkotmányjogász úgy véli: ha a jogszabály módosítása még a leépítések előtt hatályba lép, akkor átmehet az alkotmányossági vizsgálaton, ám folyamatban lévő ügyekre alkotmánysértő volna használni. Ráadásul a változtatás azért is vitatható volna, mert eddig a közszféra mérsékelt fizetést, ám biztonságot jelentett, ha pedig az állam egyre inkább kihátrál a szféra mögül, az olyan, mintha gondjai miatt a közszolgákat tenné meg bűnbaknak – mondta Kolláth.
