Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első négy hónapban az adóhivatal 184 vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett, ezek 75 százalékában találtak be nem vallott jövedelmet, ami alapján 1,8 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg. A vizsgálatok érdemi bevételt nem jelentenek ugyan az államkasszának – lévén 600 ilyen ellenőrzés van évente –, ugyanakkor komoly visszatartó erejük lehet – mondta Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese. Tavaly 3,2 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg, amelyet további 2 milliárd bírság és kamat növel – összehasonlításképpen ezen időszakban összesen több mint 200 milliárd forint adóhiányt állapított meg a hatóság, nagyrészt áfából.
Vagyonosodási vizsgálatra nem ad hoc módon választja ki a hatóság az adóalanyokat, egyebek között gyanúra adhat okot az ingatlan-adásvétel, egyes bevallási adatok, nagy összegű tagi kölcsön vagy tőkebetét, ám a vizsgálatok ötöde még mindig közérdekű bejelentések után indul. Juhász szerint ezek nagy részét még mindig a névtelen megkeresések teszik ki, és gyakorta irigység, illetve bosszúvágy áll emögött. A hatóság ezeknél a vizsgálatoknál becsléssel állapítja meg a vélhetőleg nagyrészt eltitkolt adóalapot, és a magánszemélynek kell bizonyítania a szóban forgó vagyontárgy forrásának jogszerűségét. A hatóság csak bizonylat ellenében fogadja el a külföldi forrásra, a rokoni ajándékozásra (illetékhivatali bizonylat) és a kamatjövedelemre vonatkozó állításokat. A vizsgálatok elhúzódása főként ezen hivatkozási alapokhoz kapcsolódik, hitelfelvétel esetén például a hitelt nyújtót veszi elő a hatóság, külföldi pénzforrás megjelölésekor pedig az illetékes külföldi adóhatóságot keresik meg, de előfordulhat a családtagok, élettársak jövedelmi helyzetének kapcsolódó vizsgálata vagy az esetlegesen vizsgált ingatlanvagyon helyszíni felmérése.
