Az államháztartás tartós egyensúlyát az állami kiadások növekedési ütemének megfékezésével, a modern, kisebb, a közpénzekkel hatékonyan gazdálkodó, de éppen ezért polgárainak magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó állam megteremtésével lehet biztosítani – olvasható a második Gyurcsány-kormány kedden benyújtott programjában, amelyet június 8–9-én vitat meg az országgyűlés. A dokumentum – a jelen helyzetben érthető módon – a gazdaságra összpontosít, a politikai élet keretei újrarendezésének is ez a fő szempontja.
Államreform
A tervek szerint az államreform részeként átvilágítják több mint nyolcszáz állami szerv, valamint háromszáznál több állami részvétellel működő gazdasági társaság és alapítvány tevékenységét, feladataik indokoltságát. Ezután pedig kialakítják az állami szervek új, a jelenleginél kisebb, hatékonyabb rendszerét, ezzel párhuzamosan csökkentik a vezetési szinteket és a vezetők számát. A közszolgálatban dolgozókkal szemben nagyobb teljesítménykövetelményeket állítanak és rugalmasabbak lesznek alkalmazásuk szabályai is. Általános lesz az ügyfelek elégedettségének mérése; folyamatosan értékelik majd a közszolgáltatást végző személyek egyéni teljesítményét és nyilvános lesz az értékelés is.
Egészségügy
Nagy meglepetést nem okoztak az egészségügyi tervek, jelentős hányaduk már korábban megfogalmazódott. Ilyen egyebek között a valódi biztosítási működő, egybiztosítós rendszer és az ehhez kapcsolódó háromlépcsős ellátás, amelynek lényege, hogy egyes alapvető ellátásokat bárki igénybe vehet biztosítási jogviszony nélkül is. Ugyanakkor megjelenik az úgynevezett biztosítási csomag, amely magában foglalja az egészség megőrzéséhez és a gyógyuláshoz szüksége szolgáltatásokat – ezek tulajdonképpen azok, amelyekre jelenleg is jogosultak a járulékot fizetők. E szolgáltatások pontos körét 2007 elejére határozzák meg, ami azon felül lesz, azért fizetni kell. Ide tartozik majd az is, ha a beteg nem az orvosa által ajánlott szolgáltatónál akar gyógyulni. Az ellátásra jogosultak, de járulékot nem fizetők – például gyerekek, nyugdíjasok – helyett 2007-től az állam teljesíti a járulékbefizetést (ez így van már idén is). Nem új a betegellátás elektronikus követése, az EU-konform egészségbiztosítási kártya, illetve az integrált adó- és járulék-nyilvántartás sem (utóbbinak az ígéretek szerint már mostanra el kellett volna készülnie). Az egyetlen új elem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyeleti szerve, ám az már nincs szó szerint megfogalmazva, hogy az OEP gazdasági társasággá válik. Egyáltalán nem esik szó az intézményi átalakításról és a finanszírozás reformjáról sem.
Oktatás
A tervek szerint nő a gazdasági kamarák szerepe a szakképzés tartalmának meghatározásában és a szakmai vizsgáztatásban. A szakképző központok, valamint az 500 főnél nagyobb szakképző intézmények mellett megalakuló szakmai tanácsadó testületek jogkört kapnak az intézményben oktatott szakmastruktúra meghatározásában, ezzel közelebb hozva a képzés szerkezetét a helyi és regionális munkaerőpiac valós szükségleteihez.
A dokumentumban szerepel a sokat emlegetett – a tandíjat kiváltani hivatott – utólagos képzési hozzájárulás bevezetése az államilag finanszírozott felsőoktatásban is. A költségtérítéses képzés díja a jövőben nem lehet kevesebb a képzési és fenntartási normatíva együttes összegénél. Újdonság a hivatalos egyetemi rangsorok közzététele 2007-től, valamint az, hogy a diákhitel törlesztését átvállalhatják a munkaadók.
Gazdaságfejlesztés
A gazdaságfejlesztés kijelölt húzóágazata a modern ipar, az innovatív ágazatok, az üzleti és kereskedelmi szolgáltatások (ezen belül az üzleti szolgáltató központok) és az idegenforgalom lehetnek. Az iparban az elektrotechnikai és az autóipari beszállítás, a gyógyszeripar, a biotechnológia, bioenergetika és az infokommunikáció szerepel kiemelt területként. (A második NFT első terveiben még az informatika, a távközlés, a biotechnológia, az egészségipar, az üzleti szolgáltató és logisztikai központok, a járműipar, a turizmus, valamint a környezet- és a szórakoztatóipar volt nevesítve idén januárban.) A fejlődő magyar vállalkozásoknak alig több mint két oldalt jutott. A kormány ígéri az exporthitelezés megújítását, testre szabott hiteleket nyújtana a pályakezdőknek és az induló vállalkozásoknak, míg a vállalkozásfejlesztési hitelnyújtásnál megjelenik az egyablakos ügyintézésről szóló vállalás is. A többi terv lényegében az MFB vállalkozásfejlesztési bankká való átalakítására vonatkozó koncepciót taglalja.
Foglalkoztatás
A négy évvel ezelőtti, a munkahelyek növeléséről szóló számszerű vállalások után most óvatosabban fogalmaz a program, kerülve a konkrétumokat. Eszerint támogatják és ösztönzik majd, hogy döntően a hazai vállalkozások megerősödése több százezer új munkahelyet hozzon létre; ez az üzleti és állami szektorban is gyorsuló munkahelyváltások mellett is biztosítja a foglalkoztatottság mai, alacsony szintjének növekedését. A korábbi terveknek megfelelően jön a Start program kiterjesztése a gyermeknevelésből, a hosszú munkanélküliségből visszatérők, az 50 felettiek és az ország hátrányos területein élők számára. A kormány „mellesleg” vállalja, hogy – alkotmányos elmaradását orvosolva – végre törvényben szabályozzák az Országos Érdekegyeztető Tanács működését.
