A szorosan vett jogászszakmának hosszú távon nincs szüksége annyi végzett hallgatóra, amennyien az egyetemek jogi karain évről évre végeznek – mondta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke. Magyarországon elterjedt az a felfogás, hogy a jogi egyetemet végzetteknek mindenféleképpen jogásszá kell válniuk, a szakmán belül kell elhelyezkedniük. Évente több ezer jogász végez – számukra ma már a bíróság, az ügyészség és a közjegyzőség szinte szóba se jöhet mint leendő munkahely, ezekben a hivatalokban a gyakornoki állások (bírósági és ügyészségi fogalmazó, közjegyző gyakornok) ugyanis hosszú évekre előre be vannak töltve.
Marad tehát a közigazgatás és az ügyvédi pálya a szorosan vett jogászszakmán belül, ahol ma még el lehet helyezkedni. A közigazgatáson belül azonban feltehetőleg olyan átszervezések várhatók a jövőben, amelyek nem éppen a munkaerő-bővítést támogatják. Az ügyvédi pálya az egyetlen, ahol nem írnak elő kvótát arra vonatkozóan, hogy hányan tevékenykedhetnek e területen, így a jelenleg tízezer tagot számláló MÜK a következő időszakban ötezer szakvizsgázó ügyvéddel bővülhet.
Völgyesi Levente, az ELTE jogi kar felvételi irodájának vezetője szerint az állami szféra kifejezetten örülhet a kialakult versenyhelyzetnek, hiszen így tényleg a legképzettebb, legalkalmasabb végzett joghallgatókat foglalkoztathatják.
Molnár Annamária