Az Európai Bíróság (EB) keddi döntése szerint az uniós tagországok egészségügyi hatóságainak finanszíroznia kell a biztosítottak más uniós tagállamban való kezelését, ha arra a túl hosszú – orvosilag nem elfogadható – hazai várakozási idő miatt került sor. Ez feltehetően nem befolyásolja a magyar betegek külföldi kezelésének finanszírozását, Magyarországon ugyanis a beteg körülményeit egyénileg értékelve döntenek a külföldi gyógykezelés finanszírozásáról – mondta a NAPI Gazdaságnak Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője. A brit hatóság ezzel szemben eleve nem vállalja fel a külföldi gyógykezelések költségeit, ha a beteg már szerepel valamelyik belföldi várólistán. Magyarországon első lépésben a szakmailag illetékes országos intézet (ennek hiányában az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ) dönt a külföldi beavatkozás engedélyeztetéséről, a beteg az Egészségügyi Tudományos Tanácsnál fellebbezhet ez ellen. Ha itt is elutasítják, a külföldi számlát nem fogadja be az OEP – persze ezt követően még mindig perre lehet vinni az ügyet.
Az EB döntése épp ellenkezőleg hathat a magyarországi egészségügyi szektorban: minthogy itt eddig sem voltak országos várólisták, akár még vonzó is lehet az ország az uniós polgároknak. Szakértők szerint azonban nem lehet komolyabb érdeklődésre számítani, mivel ehhez stabil bizalmi légkörre lenne szükség a potenciális paciensek és az orvosok között, elengedhetetlen lenne az uniós nyelvek ismerete, valamint egy esetleges orvosi műhiba esetén indítható perben érvényesíthető kártérítés összege. A hazai egészségturizmus így egyelőre a fogászati, plasztikai beavatkozásokra, valamint újabban a lombikbébiprogramokra korlátozódik.
