Magyarországon a keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság, ezt követően pedig táppénz jár. A betegszabadság idején a munkáltató fizeti az úgynevezett távolléti díj – gyakorlatilag az alapbér – 80 százalékát. Az OEP által fizetett táppénz a keresőképtelenség idejéig vagy aktív jogon egy évig jár. Passzív jogon a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 napon át igényelhető. Gyermekek ápolása esetén a szülők 84 és 14 nap között mehetnek táppénzre (ez függ a gyermek életkorától, illetve attól, hogy egyedülálló szülőről van-e szó). A folyósított összeg nagyságát a rendszeres és nem rendszeres jövedelem alapján számítják ki. Legalább két év biztosítási idő esetén a napi átlagkereset 70, ennél rövidebb biztosítási idő esetén, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt 60 százalékára jogosult a keresőképtelen.
