A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége a legmagasabb szintű ügyészi szerv, amelynek élén a legfőbb ügyész áll. Az ügyészség az igazságszolgáltatás része, azonban önálló alkotmányos tényező – mondta ki az Alkotmánybíróság egy 2004-es határozatában. Magyarországon – eltérően az Európai Unió (EU) egyes tagállamaitól – a legfőbb ügyész interpellálható, politikai felelősséggel azonban nem tartozik sem a kormánynak, sem az Országgyűlésnek – mondta Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője. Az unió tagországaiban a magyartól eltérő rendszerek is megtalálhatók: a kormány alá rendelt; a kormányzattól független, de a parlamentnek felelős; illetve a kormány alá rendelt, azonban nem interpellálható legfőbb ügyészi szervezet. (A magyar szabályozás eredeti szándéka is a kormány alá rendelt ügyészség létrehozása volt.) Az EU a kormányzatnak felelős és az attól független legfőbb ügyészi rendszert egyaránt elfogadja. A legfőbb ügyész az ügyészi szervezet irányítása mellett számos egyéb jogkörrel rendelkezik. Így jogszabály kibocsátását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti és tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülésein. Büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörébe vonhatja a bűncselekmény nyomozását, a büntetőügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében (kizárólag a vádlott javára) jogorvoslatot nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz, indítványozza a mentelmi jog felfüggesztését. Az ügyészségi fejezet költségvetését és a végrehajtására vonatkozó javaslatot ugyancsak a legfőbb ügyész állítja össze. Az idei költségvetési előirányzat 28,9 milliárd forintot juttat az ügyészi szervezetnek, míg tavaly ennél 2,3 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatott.
Molnár Annamária