Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon jelenleg az orvosok 12,5 százaléka nem alkalmazotti státusban, hanem egyéb jogviszonyban, közreműködőként látja el feladatát. Ez alapjaiban még nem jogszerűtlen, hiszen egy 2003-as törvény szerint a doktorok szabadon dönthetnek arról, hogy alkalmazottként vagy közreműködőként dolgoznak egy intézetben. Az viszont már nem nevezhető törvényesnek, ha valaki délelőtt közalkalmazottként dolgozik, délután pedig ugyanabban a kórházban vállalkozóként látja el a feladatát. Ez a helyzet elsősorban a szakemberhiány miatt alakult ki. Ha pedig egy intézmény nem tudja teljesíteni az alapvető humánerőforrás-követelményeket, akkor az ÁNTSZ visszavonhatja működési engedélyét.
A tervek szerint a színlelt szerződéseket július elsejétől szigorúan bünteti a munkaügyi felügyelet és az adóhatóság, ez azonban a jelenlegi szakemberhiány miatt beláthatatlan következményekkel járhat az egészségügyben. Éppen ezért a Magyar Kórházszövetség levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy az egészségügyi intézményeket egyelőre ne ellenőrizzék – tudta meg a NAPI Gazdaság. Ráadásul ha megszületik az új uniós munkaerő-direktíva, tovább emelkedhet a szerződéses orvosok száma. A jelenlegi magyarországi rendszer megengedi a túldolgoztatást is, hiszen a jelenlegi munkaerő-direktíva csak a közalkalmazottakra vonatkozik, ráadásul a vegyes rendszernek köszönhetően ellenőrizhetetlenné vált, hogy konkrétan mennyit is dolgozik egy orvos. Jelenleg heti 48 órát dolgozhatnak a doktorok, ezenkívül heti 12 óra vállalható önkéntes ügyeletben. Sok helyen azonban nincs meg a kellő minimális létszám, egy orvos akár több kórházban is vállal ügyeletet. Így viszont könnyen előfordulhat, hogy valaki 36 órát húz le pihenőidő nélkül. A helyzetet a szakemberek szerint nem lehet gyorsan megoldani, hiszen még mindig magasabb a nyugdíj előtt álló szakemberek száma, mint a 30 év körüli szakorvosoké. A kórházszövetség – a szaktárca segítségével – az év elején készített el egy tanulmányt a szakdolgozói és orvoshiányról. Ezt elvileg a már elkészült egészségügyi humánerőforrás-stratégiához használta fel a minisztérium. A stratégia 15 célt és 43 feladatot fogalmaz meg az elkövetkező tíz évre, egyebek között kitér a pályaválasztás, a munkabiztonság és a munkafeltételek kérdésére, az életpályamodellek tervezésére.
